Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)
III. A fotográfia birtokba veszi a világot
lemezt, azonnal ki lehet tenni a világosságnak." (Tömösváry, i. m.: 115) (Egy párizsi vonal 2,25 mm-rel egyenlő.) [13] Veress Ferenc, 1862: 151. „Photo-chalkographiának a réz és acéllemezekre átvitt, vagy azokon közvetlenül elkészült fényképeket (nevezték), amelyek sajátszerü módkezeléssel aként rögzíthetők, hogy sokszoroztathassanak." (Tömösváry, i. m.: 112.) Az első magyar fénynyomdát - ellentétben a kolozsvári Ellenzék című lap Szemlélőjének állításával - nem Veress Ferenc alapította. (1916. április 10.) [14] Fényképészeink az országos kiállításon. Kiállítási Lapok, 1885: 348. Veress Ferenc: Művelet pangás fényképészetünk terén. Fényképészeti Lapok, 1888:171. [15] Kiállítási Értesítő, 1885: 206. Magyar Fényképészek Lapja, 1897: 49-50. [16] Vasárnapi Újság, 1875: 555. [17] Kiállítási Értesítő, 1885: 429. [18] Ismertebb fajtáit Jakob Husnik és W. Eduard Liesegang állította elő. (Fényképészeti Lapok, 1884: 35-38; 1885: 244.) [19] Azonos a N. Niépce által használt, ún. judeai aszfalttal, vagy zsidószurokkal. [20] Chemigráfiának azt a fotográfiai másoló eljárást nevezték, amely „által a rajz zinklemezre vitetik át és itt ráedzik". (Az Amatőr, 1905: 245.) [21] Fényképészeti Lapok, 1884: 35-38. Veress Ferenc: A phototypographia. Fényképészeti Lápok, 1885e: 244. Az Amatőr, 1905: 260. [22] Boev, Peter: Early Photography in Eastern Europe. Bulgária. History of Photography, 1978:171. J.-M. Eder: La Hongrie ä VExposition Universelle de 1900 ä Paris. In: Klary, C.: La photographie d'art ä VExposition Universelle de 1900. [,..]Paris, 1900: 63. [23] Vasárnapi Újság, 1877: 12, 220. Fényképészeti Lapok, 1882: 88. [24] Az üvegnyomás, albertípia, heliotípia, fototípia a kollotípia (enyvnyomás) különféle változatainak megnevezésére szolgált. (Az Amatőr, 1905: 245.) [25] Veress Ferenc, 1882c: 60. Husnik metazselatin közé - 6 rész zselatin, 50 rész lepárolt víz, 1 rész kétfestsavas ammon (ammónium-bikromát) 30 rész vízben elegyítve - finomra tört és átszitált üvegport vegyített. A por részletekre bontotta a kép finom árnyalatait. „A közép finomságú szemcsésedésl kellett elérni, mert a durva szemcsék durva képet, a tulfinomak a kép világos tónusait híven, de árnyékolatait mocskosán" tolmácsolták. (Veress Ferenc, 1885e: 171-172.) Az eljárást németül Lichtdrucknak nevezték. [26] Vonalas rajzok, metszetek nyomására már 1877-től formahengereket használtak. Ezek alkalmazásával kísérletezett Klic és - tőle függetlenül - az osztrák Adolf Brandwein is. A finom árnyalatokat is visszaadó Rembrandt Intaglio-eljárást, vagy rotációs mélynyomást azonban csak 1895 augusztusában vezették be Angliában. [27] Valamennyi a BTM tulajdonában. Magyar Fényképész, 1941: 7: 2-4; 8: 14-16. [28] Fényképészeti Lapok, 1882: 79; 1883. novemberi, illetve decemberi műmelléklet. Budapesti milleneumi kiállítás. Fényképészeti Értesítő, 1896: 280. Magyar Fényképészek Lapja, 1897: 299-300. MAOSZ L, 1908: belső borító. Az Amatőr, 1909:175a. [29] Rvt.: Meisenbach „Autotypie"-je. Fényképészeti Lapok, 1883: 74. Neuberger Simon: Ki volt hazánkban az elsőfotogi áfus? Magyar Fotográfia, 1937: 8: 9. [30] Fényképészeti Lapok, 1883:166. Magyar Fotográfia, 1926: 3:4. Sajnos, a Kereskedeelmügyi Magyar Királyi Ministeriumnak az Országos Levéltárban őrzött iratanyagából az 1883-ban kért és kapott szabadalmak leírásai elpusztultak, így nincs módunkban részletezni, melyek voltak ezek az újítások, hisz Meisenbach „Phototyp-jait" is a „textus közt egyszerre" lehetett nyomtatni. (Veress Ferenc: Visszapillantás a múlt évre. Fényképészeti Lapok, 1884a: 6.) [31] Vasárnapi Újság, 1885: 464-465, 484, 502, 544-545. [32] Veress Ferenc: Visszapillantás az elmúlt évre. Fényképészeti Lapok,1885a: 2. A fénykép egymásba mosódó árnyalatait Meisenbach eljárásában - ez jól látszott a nagyító alatt - finom vonalak sokasága osztotta szét. A feltaláló szabadalmában a következőképpen részletezte eljárását. Bevonalajzott lapról negatív, a reprodukálandó tárgyról diapozitív képet készített, s a kettőt „színével" egymásra fektetve, róluk újabb negatívot. Exponálás 164
