Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)

III. A fotográfia birtokba veszi a világot

Parány, vagy górcsövi fényképek 1840. február 24-én a francia „Donná ur oly parány dagerrotip-rajzokat mutatott be az Akadémia ülésén, melyeket csak közönséges mikroskóp segélyével készithe­­tünk". „A górcső szemlencséjét levevén - folytatta a jeles természetbúvár - kicsiny, de áttetsző homályüvegre fogom be a tárgy képét, mely hozzásegít a gyutáv megle­­léséhez. Ekkor a homályüveget iblanyozott lemezre cserélem, s miután a sugárnya­láb a tárgy képét reáfestette, kénesó' párájában előcsalom."[1] Ezek a parányi felvételek, amelyeket csak górcső' segítségével élveztek, nemsoká­ra valóságos divatot teremtettek. Gombokon, szivarszipkákban, késnyelekben, pi­perecikkekben tűntek fel, s arattak sikert Magyarországon is. „Sőt még az 1871-iki párisi ostrom alatt Dagron hivatalos sürgönyök, levelek, értesítéseket stb. hasonló iratokról, csekély pontnyi parányfényképeket vett le kollódium-hártyára [...], több száz ily okmányt egy tollszárba rakott [...], és a postagalamb nyakára kötötte. A körülzárolt Paris tehát fényképészileg más városokkal közlekedett." [2] Górcsövi fényképeknek azonban „azon csekély tárgyak" fotográfiáit nevezték, amelyek „a górcső által megnagyobbittatván vetettek le". A sötétkamra tárgylencsé­jét a górcső szemlencséje elé helyezték, s a „csekély tárgy" képe az előbbi „bágyadt üvegén" felnagyítva jelent meg. Noha a tudományos kutatásban évtizedről-évtizedre nőtt az érdeklődés iránta, lehetséges alkalmazási területeinek száma egyre gyarapodott, világszerte - így hazánkban is - meglepően kevesen - Dr. Molnár Nándor, Fialowski Lajos, Dr. Pantocsek József, nyitra-megyei főorvos Tavomokról, Halaváts Gyula, m. kir. osz­tálygeológus - foglalkoztak mikrofotográf iával. A fényképezés ezen ága a közönség érdeklődését az 1890-es műkedvelő fényképészeti kiállításon keltette fel, amelyen az említettek közül Halaváts Gyula érdekes kollekciójával - „levél önlenyomat", szitakötőszámy, pálmalevél, csiga-átmetszetek képei - hívta fel a műfajra a figyel­met. [3] A Természettudományi Társulat 1892. március 29-én tartott „chemiai érte­kezletén" Dr. Molnár Nándor „saját szerkezetű mikrofotográfiai készülékét" ismer­tette. Bemutatott képei arról tanúskodtak, hogy kitűnő gyakorlatot szerzett a mik­­rofotografálásban. [4] 149

Next

/
Thumbnails
Contents