Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)
III. A fotográfia birtokba veszi a világot
Csillagászati felvételek A fényképészeti érzékeny lap rövid idő alatt a csillagvizsgálók valódi reczehártyája leend. Astro-photographia. Janssen-től. 1883. [1] „Az első csillagászati fénykép Francziaországban készült; (H. L.) Fizeau- (1819— 1896) és (L.) Foucault-nak a Napról Daguerrotyp-lapra teljesen sikerült képet volt szerencséjük előállítani 1845. april 2-ikán. [...] A Warren de la Rue- és a (L. M.) Ruther(ford)-féle holdról készült fényképek általánosan ismertek. [2] [...] Később Rutherford és Gould égabrosz készítéséhez fogtak; (P. J. C.) Janssen (1824-1907) az 1881. évi második nagy üstökös sikerült fényképét mutatta be. [...] Mélyen el kell szomorodnunk, hogy nálunk miért nem működnek igy. Miért nem tanulják meg már valahára szaktudósaink a fényképészetet?" [3] Való igaz, a nyolcvanas évek elejéig a fényképészet e válfaja hazánkban nem tudott meghonosodni. Születésének biztató jeleit azonban már az évtized elején észlelni lehetett. „A csülagászati fényképészet terén (ugyanis) két tudós hazánkfia, Gothard Jenő és Konkoly Miklós nem csekély előhaladást mutattak fel", amelyet azonban a művelt külföld sokkal inkább méltányolt, mint mi, magyarok. „E két, valóban tudós" egyike, Gothard Jenő herényi földbirtokos, aki a szombathelyi Knebel Ferenctől tanult meg fényképezni [4], 1882. augusztus 16-án a napfogyatkozás megörökítésével debütált. Az égitestek fényképezése, amely - Gothard véleménye szerint - a tudomány egyetlen ágában sem olyan fontos, mint a csillagászatban, korábban csak a műkedvelőket foglalkoztatta, és a csillagászatot nem nagy mértékben mozdította elő addig, amíg a brómezüst-zselatin szárazelemeket fel nem fedezték. [5] Konkoly Miklós - ekkor már a testület tiszteleti tagja - az Akadémia III. osztályának 1885. április 20-án tartott ülésén mutatta be Gothard Jenő Tanulmányok az égitestek fotografálásáról című értekezésének első részét. Gothard - aki a megelőző időszakban az égitestek és spektrumaik fotografálásának szentelte minden idejét és energiáját - a hallgatóság elé tárta a Nap, a Hold, a Jupiter és több állócsillag - köztük 145
