Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)
II. Kamarák és objektívek
Pillanatzárók A brómezüst-zselatin szárazlemez megjelenését megelőző évtizedekben a kezdetben perceket, később csak másodperceket igénylő expozíció meglehetősen egyszerűen történt. A fényképező leemelte az objektív-sapkát, majd a felvétel végeztével visszahelyezte. A kollódium nedves lemeznél jóval érzékenyebb szárazlemez azonban új helyzetet teremtett. „Az ezüstfürdő és coliódium [...] kiszorult a laboratóriumból, és helyükbe a gelatine-t vitték, mely brómezüst végtelenül finom és elosztott állapotában rendkívül nagy érzékenységgel bírt. [...] Az így behúzott lapokkal bámulatos levételeket tesznek, mert a robogó vonatot, a vágtató lovast, csillaghullást, repülő madarat 1/50 másodpercz alatt le lehet fényképezni." [1] Miután az expozíció ideje ily tetemesen csökkent, és a másodperc töredéke alatt, míg az ún. pillanatnyi levételek zajlottak, a fényképező képtelen volt az expozíció műveletét oly módon elvégezni, mint korábban. „Mivel kezünknek nincs oly gyorsasága, hogy a tárgylencse födelét pillanat alatt kinyitni és bezárni tudhassuk", a megvilágítás idejének „lehető megrövidítésére" csak egyetlen mód kínálkozott: sebes záróval felszerelt gépet használni. [2] Ha egy műkedvelő ez idő tájt bement egy szakkereskedésbe fényképészeti „eszközt" vásárolni, az első kérdése így hangzott: „lehet-e azzal moment levételeket csinálni?". Az olyan készülék, amelyről hiányzott a momentzár, magától értetőtően, szóba sem jöhetett. [3] Dreesen, Pizzighelli, Liesegang, Guerrey, Nickelsen divatos zárai - a legkorábbi típus kései, de mégis népszerű képviselői - ún. csapólemezekkel (deszkával) működtek. [4] A légpumpát benyomva, az objektív előtt lecsapódott az alul rögzített deszkalap, s a legnagyobb zársebesség esetén, a másodperc 66-od része alatt viszszahullt, elzárva a további fényt az érzékeny lemez elől. A zár sebességét a zsinór- és csigarendszert szabályozó csavarral - a zsinór feszítésével, illetve lazításával - több fokozatban is működtetni lehetett. Ilyen csapó-deszkalap szerkezetű pillanatzárót használt Veress Ferenc az „épülőfélben volt kereskedelmi akadémia palotájáról" készített pillanatfelvételei kivitelezésekor, „de azzal a nagy különbséggel, hogy a rendes kamarától elkülönítve, nem mint rendesen lefelé, hanem megfordítva, alólról fölfelé csapódhatott". „Ezzel azt nyertük, hogy a lapon az előtérrel a messze 123
