Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)
III. fejezet. A licenicaszerződés fogalma és fajai
88 111. fejezet csolatban kifejtendő meggondolások nem léphetnek fel általános tipológiai igényekkel.12 Lényeges elhatároló ismérvként kell mindenekelőtt figyelembe venni a szellemi alkotás jellegét, területét. Nem sorolható ezért - nézetem szerint - a licenciaszerződések körébe a szerzői jog oltalma alá eső alkotások felhasználását szervező szerződések csoportja.13 (Ez az elhatárolás természetesen nem mindig könnyű, bizonyos határterületek kérdéseire a 15. pontban még vissza is térek.) A licenciaszerződések tehát feltétlenül a szellemi alkotások másik nagy területén, az iparjogvédelem körében alkalmazott szerződések csoportjához tartoznak. További elhatároló szempontot jelent, hogy az adott szerződés valamely szellemi alkotás létrehozására, vagy már meglevő alkotás forgalmának megszervezésére irányul-e. Bár átmenetekkel, vegyes jelleggel itt is számolnunk kell, ezen az alapon határolható el a licenciaszerződés pl. a kutatási szerződésektől. Ki kell rekeszteni a licenciaszerződések köréből a szellemi (műszaki) alkotások áramlását szervező olyan szerződésfajtákat is, amelyek nem csupán az adott megoldás felhasználását teszik lehetővé, hanem az azzal kapcsolatos valamennyi (vagyoni) jogosultság átruházására irányulnak. Itt jogutódlással állunk szemben, a licenciaszerződések számos 12 A szerződéstipizálás problémáira ld. az 5. lábjegyzetben hivatkozott mű 168. és köv. old. Újabban - átfogóan - VÉKÁS L.: ,,A szerződési rendszer fejlődési csomópontjai”, Akadémiai Kiadó, 1977. Budapest. 13 A magyar jogban egyébként is - szemben a műszaki alkotások forgalmát szervező szerződésfajtákkal - az erre a területre eső, nevesített szerződések rendszeres és részletes szabályozásával találkozunk. Ld. erre „A szerzői jog kézikönyve”, 169. és köv. old.
