Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)
III. fejezet. A licenicaszerződés fogalma és fajai
A szerződés fogalma és fajai 85 helyezi előtérbe, amely a legcélszerűbb módon biztosítja mind az egyéni alkotó, mind az alkotás feltételeit megteremtő környezet, pl. egy vállalati, intézeti kollektíva megfelelő ösztönzését. A tapasztalatok szerint ennek leghatékonyabb módszerét a polgári jogi jellegű szabályozás jelenti. A polgári jog, amely alapvetően az áruviszonyokra, azok sajátosságaira épül,4 a legalkalmasabb ösztönző-szervező eszközöket biztosítja már az alkotás folyamatában is,5 s még inkább a létrejött alkotások gyakorlati bevezetésében, elterjesztésében. A polgári jogi szabályozás előtérbe kerül az egyéni alkotó és a kollektíva relációjában is,6 de kiemelkedő a szerepe a kollektívák, gazdasági egységek között a szellemi (különösen a műszaki) alkotások forgalmára irányuló viszonyokban. Ezekben a kapcsolatokban, különösen a tudományos-műszaki forradalom sajátosságaira és az európai szocialista országok gazdasági reformkoncepcióira figyelemmel, a műszaki alkotásoknak kifejezetten versenyeszköz szerepük is van.7 Ugyanakkor, amikor a szellemi alkotásokra vonatkozó jogviszonyokat, illetve jogi szabályozást - a fenti meggon-4 Ld. különösen V1LÁGHY M.: „Áruviszony és polgári jog”, Állam- és Jogtudomány, 1968. 3. 5 A kutatási szerződések ilyen funkciójára Id. LONTAI E.: „A kutatási szerződések”. 6 Ezt az elvet érvényesíti következetesen a szellemi alkotások területére eső legújabb hazai kodifikációnk, amikor a munkaviszonnyal szoros kapcsolatban álló ún. szolgálati művek, illetőleg szolgálati találmányok (sok szempontból az újítások) tekintetében is az alkotó és a munkáltató jogviszonyát alapvetően polgári jogviszonyként szabályozza. Ld. erre különösen VILÁGHY M.: id. cikk (II. fej. 41. lábj.) illetőleg BENÁRD A.: A szerzői jog kézikönyve, 26. és köv. old. 7 Ld. erre EÖRSI GY.: „A gazdaságirányítás új rendszerére áttérés jogáról”, különösen a 77. és köv. old.
