Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)
II. fejezet. A licenciaszerződések szabályozása
78 II. fejezet fontosabb jogait és kötelességeit, továbbá a szerződés megszűnésének néhány esetét. Kiemelést érdemel az Szt. 20. §-a, amely egyrészt lerögzíti a licenciaszerződésekre vonatkozó törvényi rendelkezések diszpozitív jellegét, másrészt utal a mögöttes jogterületre. Hasonló rendelkezéseket tartalmaznak az 1969. évi IX. tv. (Védjegytörvény: Vt.) 8-11. §§ a használati szerződés (védjegylicencia) vonatkozásában. A szellemi alkotások joga - a magyar jogtudomány álláspontja szerint - a polgári jog - bizonyos sajátosságokat is felmutató - szerves része.41 így kifejezett rendelkezés nélkül is irányadók a szellemi alkotásokkal összefüggő jogviszonyokra a Ptk. alapelvei és számos más rendelkezése. A vizsgált téma szempontjából különösen a kötelmi jog, elsősorban a szerződési jog szabályai érdemelnek figyelmet. Nyilvánvaló, hogy a valamennyi szerződésre irányadó, általános polgári jogi normák a licenciaszerződésekre is alkalmazást nyernek, amennyiben speciális szabály (pl. az Szt. rendelkezései) eltérően nem rendelkezik.42 Nem ilyen egyértelmű az egyes speciális nevesített szerződésfajtákra vonatkozó szabályok alkalmazásának lehetősége, illetőleg indokoltsága a licenciaszerződések területén.43 (Ennek konzekvenciáira a későbbiekben visszatérek.) A tartalmi, polgári jogi kérdések fenti szabályozása mel-41 Ld. erre VILÁGHY M.: ,,A szellemi alkotások védelmének elvi alapjai a szocialista jogrendszerben”, MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének Értesítője, 1960. 2-3., ill. ,,A szellemi alkotások joga”, Budapest, 1975. Tankönyvkiadó. 42 Ld. „Iparjogvédelmi kézikönyv”, 152. old. 43 A Ptk. 1977. évi reformja során az OTH és a MIÉ részéről javaslatok hangzottak el arra nézve, hogy a licenciaszerződésekre vonatkozó néhány alapvető rendelkezést kívánatos lenne a Ptk. kötelmi joga különös részébe beépíteni.