Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)
II. fejezet. A licenciaszerződések szabályozása
A szerződések szabályozása 75 oldásra, így az allicencianyújtás lehetőségével, a posztkontraktuális elemekkel, a tájékoztatási kötelezettség körével, a tökéletesítések sorsával, a betanítási kötelezettséggel, a szavatosság, illetőleg felelősség kérdéseivel kapcsolatos problémákra a későbbiek során még utalok. A szerződésminták kidolgozása - bár nem a legideálisabb szabályozási forma - feltétlenül haszonnal jár. Jó információt, gyakorlati segítséget nyújthatnak a licenciapraxis számára, alapot biztosíthatnak a licenciaszerződések egységes vagy közelítő tartalmú és szerkezetű alakításához. A szerződésmintákban megfogalmazott feltételek számos esetben kompromisszum eredményei, azok nem mindig minősíthetők tipikusaknak, még kevésbé optimálisaknak. Általában azonban leszögezhetjük, hogy az egyes részletmegoldások a KGST-tagállamok érdekelt szervezeteinek érdekösszhangját megfelelően biztosítják, s egyúttal összhangban vannak a nemzetközi licenciagyakorlatban kialakult szabályokkal is. A nem mindig optimális szabályozásból adódó hátrányokat a szerződésminták hangsúlyozott diszpozitivitására épülő gondos szerződéskötési gyakorlat kiküszöbölheti. A szerződésminták felhasználásának - még nem túlságosan gazdag - gyakorlatából levont tapasztalatok alapján természetesen sor kerülhet azok kiegészítésére, módosítására is. 9- A licenciaszerződések hazai szabályozása Első átfogó szabadalmi törvényünk, az 1895. évi XXXVII. te. a licenciaszerződések kérdéseinek kifejezett szabályozását mellőzte. 20. §-ában közvetve utal rá, amikor az ún.
