Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)
II. fejezet. A licenciaszerződések szabályozása
52 II. fejezet A modern jogösszehasonlítás már régen túljutott azon a módszeren, amely csupán a szabályozások jogi technikáját veti össze. A szocialista jogtudomány következetesen érvényesíti a jog felépítményjellegére, gazdasági feltételezettségére épülő koncepciójából folyó módszereket a jogösszehasonlítás során is.2 A helyes összehasonlítás tehát nem izolálhatja a vizsgálat tárgyát képező jogintézményt sem az adott jogrendszer egészétől, s még kevésbé attól a konkrét gazdasági-társadalmi környezettől, amelyben funkcionál, amelyben a társadalmi viszonyok bizonyos körének szabályozására, befolyásolására irányuló feladatát ellátja. A licenciakapcsolatok volumenére, fejlődési tendenciáira, az alapjukul szolgáló tényezőkre, a tudományos-műszaki, illetőleg ipari-gazdasági háttér jellegzetes vonásaira nézve az előző fejezetben kíséreltem meg áttekintést adni.3 Ebben a fejezetben elsősorban a licenciaszerződésekre vonatkozó külföldi és hazai szabályozást mutatom be. Az egyes jogrendszereknek a licenciaszerződésekre vonatkozó szabályai kevéssé hozzáférhetőek. Elsősorban ugyanis az iparjogvédelmi, főként szabadalmi jogszabályokra támaszkodhatunk, s hézagosán ismertek azok a más jogágak területén keletkezett normák, amelyek a licenciaszerződések 2 A jogösszehasonlítás elvi-elméleti kérdéseivel foglalkozó újabb hazai jogirodalomból ld. erre SZABÓ I. „A jogösszehasonlítás szocialista elmélete”, Budapest, 1975. Akadémiai Kiadó, EÖRSI Gy.. „Összehasonlító polgári jog. A jogtípusok, jogcsoportok és a jogfejlődés útjai”, Budapest, 1975. Akadémiai Kiadó, illetőleg „A socialist approach to comparative law” (Ed. I. SZABÓ-Z. PÉTERI), Sijthoff, Leyden/Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977. 3 További részletesebb áttekintést az egyes országok tudományos-műszaki potenicáljáról, politikájáról, szabályozási megoldásairól Id. LONTAI E.: „A kutatási szerződések", különösen az 56. és köv. old.
