Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)
I. fejezet. A tudományos-műszaki kooperáció gazdasági kérdései
34 I. fejezet Mindezek a vonások tükröződnek a műszaki fejlesztés területének szabályozásában is.36 A közvetett, elsősorban nyereségre orientáló szabályozás - ha még nem is kellő hatékonysággal - érdekeltté tette a vállalatokat a minőség, a termelékenység emelésében, s ezzel összefüggésben a műszaki fejlesztésben. A műszaki fejlesztés finanszírozása elsősorban vállalati alapokból történik, s csak kisebb mértékben központi forrásokból, de ez utóbbiak is - a tipikus esetben - szerződéses csatornákon áramlanak. A tudományos-műszaki eredmények létrehozásában éppúgy, mint a létrejött eredmények elterjesztésében a különböző szerződésfajták szerepe megnövekedett. Kiemelkednek ezek sorából a kutatási és a licenciaszerződések. A szerződéses kapcsolatok fejlődését szolgálták a kutatószervezetek strukturális reformjai is, mint az ún. ipari kutató, vagy tárcaintézetek vállalatszerű modellre átállítása, illetőleg a költségvetési struktúrájú intézetek (akadémiai intézetek, egyetemek) szerződéses lehetőségeinek megkönnyítése, sőt az ilyen gyakorlat szorgalmazása. Elméletileg is egyre inkább elismert a szellemi alkotások, különösen a műszaki alkotások forgalomképessége, árujellege,37 s ezt tükrözi gyakorlatunk is, mégpedig nem csupán belső relációban, de a nemzetközi műszaki információcsere tekintetében is, mind a nem szocialista államok viszonylatában, mind a KGST keretében kibontakozó tudományos-műszaki együttműködés terén. 36 Részletesebben Id. LONTAI E.: „A kutatási szerződések”, 29-30. old. 37 Ld. erre LONTAI: „Kutatási szerződések”, 26. és köv. old., MÁDI: id. mű, 71. és köv. old., GEDEON S.: „Műszaki alkotások oltalmának gazdasági kérdései”, Budapest, 1976. Kézirat. Hasonlóan SEIFFERT-FEIGE: id. mű, I. köt. 23. és köv., ill. 102. és köv. old.
