Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)
IV. fejezet. A licenciaszerződés tárgya és tartalma
156 IV. fejezet mázott vagy szabadalmaztatható megoldások felhasználása tekintetében a visszterhesség, az ezt a szintet el nem érő megoldások vonatkozásában az ingyenesség elve érvényesül.38 A másik elhatárolási ismérv a továbbfejlesztés értékére, jelentőségére épít, akként, hogy a kevésbé jelentős tökéletesítések ingyenesen használhatók fel, az értékesebb megoldásokért külön díj jár.39 Mindkét elhatárolási alappal kapcsolatban aggályok merülhetnek fel. Közismert tény nevezetesen (s ezt a fentebb hivatkozott adatok is alátámasztják), hogy egy adott műszaki megoldás gazdasági jelentőségét, értékét - s ez vonatkozik a megoldás tökéletesítésére is - nem határozza meg egyértelműen annak szabadalom (vagy más hasonló intézmény) által történő oltalmazottsága vagy oltalomképessége. Eltérőek egyrészt az egyes jogrendszerek előírásai a szabadalmaztathatóság körét, feltételeit illetően (pl. vegyi termékek, gyógyszerek, állat- és növényfajták stb. tekintetében), másrészt az oltalmazottság hiánya számos esetben nem a megoldás műszaki színvonalának alacsonyságára, hanem pl. arra vezethető vissza, hogy az azt kidolgozó szervezet - gazdasági vagy más megfontolások alapján - a know-how-kénti hasznosítás mellett dönt. Ezért csupán az oltalmazottság szempontja alapulvételével nehezen húzható meg a határvonal az értékesebb vagy kevésbé értékes (tehát az adott esetben ingyenesen rendelkezésre bocsátani indokolt) megoldások között. Természetesen a megoldás értékétől, értékének nagyságától függő elhatárolás sem nyújt megnyugtató megoldást. Hiszen az ilyen szabályozással a szerződő felek a nehézséget 38 így STUMPF: id. mű 99. és köv. old. 39 Ld. GAZDA-KÖVESDI-VIDA: id. mű 261-262. old.
