Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)
III. fejezet. A licenicaszerződés fogalma és fajai
122 111. fejezet- know-how elemek tekintetében pedig esetenként a vállalkozási szerződés szabályai.- Az analóg módon felhívott szabályok a tipikus licenciaszerződéseknél vegyesen érvényesülhetnek, ezért- az egyes szerződésfajták szabályainak együttes alkalmazásából származó esetleges ellentmondást, továbbá- minden esetben a licenciaszerződések alapvető sajátosságaival, a szellemi alkotás természetével össze nem férő következményeket rendszerint a különös szabály félretételével, s legfeljebb az általános szerződési szabályok alapján kell feloldani. c) A licenciaszerződés variánsai Amikor a tipikus licenciaszerződést a fentiekben a knowhow modellre vezetem vissza, korántsem kívánom állítani, hogy minden konkrét licenciaszerződés megfelel ezeknek a tipikus fogalmi jegyeknek. A licenciaszerződést, mint olyan szerződéscsoport összefoglaló megjelölését tekintem, amely különböző variánsokat, bizonyos sajátos jegyekkel bíró - alapjában azonban a fent vázolt lényeges elemekre támaszkodó - szerződési altípusokat foglal magában. A szerződési tárgy sajátosságai alapján lényegében három variánst különböztethetünk meg.77 Az első a klasszikus, hagyományos szabadalmi licenciaszerződés. Ennél a szerződés77 A fent hivatkozott KGST-raintaszerződések is ezeket a variánsokat szabályozzák. Itt jegyzem meg, hogy az „ingyenes” licenciaszerződést nem tekintem önálló változatnak. Az ilyen szerződésekben, amelyek nyilván nem gyakoriak, de lehetőségük nem is kizárt (ld. VILAGHY „A szellemi alkotások joga”, 102. old.), csupán az ellenszolgáltatás hiányzik, lényegében licenciaajándékozásról van szó.
