Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)

III. fejezet. A licenicaszerződés fogalma és fajai

120 111. fejezet talános kötelmi, szerződési szabályok licenciaszerződések elbírálása, hézagainak kitöltése során megalapozottan érvé­nyesíthetők. Ezt a következtetést támasztja alá a polgári jog egysége, s az a hazai szabályozásban következetesen ér­vényesülő koncepció, amely a Ptk. egyes szabályait úgy te­kinti, mint amelyek a törvénykönyvben a leggyakoribb, leg­tipikusabb esetkörre nézve nyertek ugyan megfogalmazást, azonban a polgári jog más - inkább atipikus - területein is alkalmazandók. így a szerződésekre vonatkozó szabályok megfelelő módon alkalmazást nyernek az egyoldalú ügyle­tekre, a kötelmi jogi, szerződéseket érintő rendelkezések ki­terjednek pl. az olyan öröklési jogi viszonyokra, amelyek szerződéses struktúrát mutatnak stb. Ehhez képest tehát a szerződések általános szabályai megfelelően irányadók a szellemi alkotások területén létrejövő szerződésekre is. Ter­mészetesen az adott terület, illetőleg szerződéses tárgy ál­tal meghatározott sajátosságok az általános szabályok érvé­nyesítése során is figyelmet igényelnek, s vagy részletesebb speciális szabályozást, vagy - ennek hiányában - gondosabb elemzést, elméleti vizsgálódást tesznek szükségessé. Az általános szerződési szabályok érvényesítése tehát jo­gosult. Felhasználhatók-e - analóg módon - a kötelmi jog különös része, az egyes nevesített szerződésfajtákra vonat­kozó szabályok is? Számosán igenlően válaszolják meg ezt a kérdést.72 Vannak, akik az adásvételt tekintik ilyen fel­használható mögöttes típusnak,73 vannak, akik a vállalko-72 Ellenkezően - a know-how szerződés vonatkozásában - GAWLIK az 1972. évi krakkói szimpozionon tartott referátumában. 73 így G. HENN: „Problematik und Systematik des internationalen Patent-Lizenzvertrages”, München, 1967. Beck'sehe Verlag.

Next

/
Thumbnails
Contents