Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
III. Érdekek és érdek-összeütközések az iparjogvédelem területén
A kutató és felhasználó (gyártó) kapcsolatában is gyakran érdekellentét mutatkozik abban a — már az alkotói érdekek kapcsán is érintett — kérdésben, hogy a kutatói érdek gyakran publikációra ösztönöz, a felhasználói érdek pedig nemritkán a titokban tartás mellett szól. A gyártó és forgalmazó kapcsolatára alapvetően az érdekazonosság jellemző, mindkettőjük érdeke ugyanis a minél szélesebb körű és minél előnyösebb feltételek mellett történő forgalmazás, legfeljebb (s ez nem elhanyagolható mozzanat) a nyereség megosztási arányait illetően ütköznek érdekeik. Ez utóbbi érdekellentét lecsapódhat az iparjogvédelem területén is, elsősorban az árujelzők vonatkozásában. így a nyereségből való részesedés arányának megállapítása esetén sikerrel lehet arra hivatkozni, melyik partnerre utalás jelent nagyobb vonzerőt a keresletre, tehát a gyártó és a forgalmazó személyére történő utalás (gyári vagy kereskedelmi védjegy) konfliktusa kerülhet előtérbe. A termelő okkal hivatkozhat arra, hogy a termék stabil és jó minőségéhez fűződő bizalom alapvetően a gyártás fázisában alapozható meg, megfelelő műszaki színvonal, minőség-ellenőrzés, szervizszolgálat stb. biztosításával (sajátos szerepet játszanak ebben a vonatkozásban az ún. kollektív védjegyek). Másrészt nem alaptalan a forgalmazó hivatkozása adott esetben arra, hogy kiterjedt reklámtevékenysége, az a gyakorlata, hogy különböző gyártók jó minőségű termékeit hozza forgalomba, a vevő bizalmát elsősorban az ő személyéhez kapcsolja. Olyan érdek-összeütközéssel is számolnunk kell, amely abból adódik, hogy a forgalmazó kísértésbe eshet a gyári védjegyet olyan áruk tekintetében is felhasználni (vagy ilyenek forgalmazása során a gyártóra utalni), amelyek vagy nem az adott gyártótól származnak, vagy — ha tőle is — gyengébb minőségűek s ezért a gyártó nem kívánja védjegyzett termékként forgalmaztatni.216 A konfliktusok feloldását szolgálhatja pl. a közös védjegyhasználat, az együttműködés a reklám és vevőszolgálat terén stb. Elsősorban — de nem kizárólagosan — a szocialista államok vonatkozásában eredményezhet sajátos érdekütközést a külkereskedelmi monopóliumból folyó kényszerpályák rendszere. Nem annyira a szellemi termékeket megtestesítő, iparjogvédelmi intézmények oltalmából folyó előnyökkel rendelkező termékek forgalma terén jelentkeznek ezek a problémák, hanem inkább magának a szellemi terméknek önálló értékesítése (licencia) során. Gyakran alappal hangzik el a panasz a belföldi partnerek részéről, hogy a külkereskedelem érdekeltségi rendszere nem kellően differenciált, nem számol a szellemi alkotások értékesítésének speciális nehézségeivel, kockázatával.217 216 Az ilyen konfliktusok sajátos lecsapódása az ún. passing off gyakorlata. Ld. H. G. Westerholt: Die Passing off Klage im englischen Recht, Köln, 1976.; W. R. Cornish: L’action en „passing off” dans la „common law” anglaise, Prop. ind. 1982/5. 217 Ld. a 214. lj.-ben hivatkozott vitafórum anyagát. 89
