Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
II. Az iparjogvédelem nemzetközi intézményrendszere; a Párizsi Uniós Egyezmény
Az új szöveg /8/ bekezdése kifejezetten a fejlődő országok jogalkotása számára teremt kivételeket. Ehhez képest a fejlődő ország joga a nem-önkéntes engedélyre nézve rövidebb türelmi időt, a szabadalom megadásától 30 hónapot írhat elő továbbá engedélyezhet kizárólagos jellegű licenciát legfeljebb 4 1/2 évre (ebben a. esetben viszont az oltalom megvonására, törlésére legfeljebb másfél évvel a kizárólagos kényszerengedély lejártát követően kerülhet sor), végül lehetséges a szabadalom érvénytelenítése — elvileg türelmi idő nélkül és az előzetes kényszerengedéllyel való kísérletezést mellőzve —, amennyiben az illetékes nemzeti hatóság úgy ítéli meg, hogy a nem-önkéntes engedély nem biztosítaná a szabadalmazott találmány megfelelő gyakorlatbavételét. Az természetesen, hogy a főbizottság elfogadta az 5 A cikk új szövegezését, korántsem jelenti, hogy a revíziós értekezlet további ülésein nem várhatók e vonatkozásban éles viták.140 A szocialista jog szempontjából elvileg megalapozott a módosítási javaslat. Álláspontunk szerint minden jogot, az abszolút szerkezetű jogokat is, társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni. A szabadalmi oltalmat illetően általánosan elfogadott az a nézet, hogy a szabadalmas köteles az oltalmazott találmányt megfelelően, az adott ország népgazdaságának érdekeit tükröző módon és mértékben hasznosítani, s ennek elmulasztása tulajdonképpen joggal való visszaélés, amit szankcionálni lehet és kell. Más kérdés, hogy — különösen hazai gazdasági érdekeinket is figyelembe véve — megfontolást érdemelnek bizonyos aggályokról tanúskodó megjegyzések. így kérdéses, hogy az importellenes koncepció megfelel-e a műszaki-tudományos fejlesztésre jellemző specializáció, nemzetközi munkamegosztás követelményeinek. Ugyancsak kérdéses, a kényszer (vagy nem-önkéntes) engedély eléggé hatékony eszköz-e, tekintettel arra, hogy a modern technológiaátadásnál a szabadalmi leírásban nem feltárt know-how szerepe egyre növekszik, s ezekhez gyakorlatilag csak az a használó férhet hozzá, aki a szabadalmassal megállapodik. A tapasztalatok szerint a kényszerengedély afféle elvi Damoklész-kard, gyakorlati alkalmazására azonban igen szórványosan kerül sor.141 47. A revíziós konferencia következő felvonására. 1982. októberében (ismét Genfben) került sor, a negyedik (befejezőnek szánt) ülésre pedig 1984. február— márciusában. Milyenek a sikeres befejezés esélyei? Amennyiben az ellentétes 140 A nairobi konferencián az USA delegációja határozottan leszögezte pl., hogy álláspontja szerint egy nem-önkéntes kizárólagos licencia a „magántulajdon elkobzásával” egyenlő, s az USA ,,... will not be a party to any treaty which deprives an individual of his right to use his own invention. ..”, W1PO Doc. PR/SM/4. 141 Kunz-Hallstein, op. cit. (135. lj.); az UNCTAD-dokumentum (45. lj.) kimutatása szerint pl. 1958—1963 között 6 fejlődő országban (Kuba, India, Izrael, Marokkó, Fülöp-szigetek, Dél-Korea) összesen 16 kényszerengedély-kérelmet nyújtottak be, scsak két ízben adták meg. Részletes elemzésére cf. K. Pfänner: Die Zwangslizensierung von Patenten: Überblick und neue Entwicklungen, GRL'R Int. 1985/6. 64
