Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
II. Az iparjogvédelem nemzetközi intézményrendszere; a Párizsi Uniós Egyezmény
egyezmény tagországai, függetlenül attól, tagjai-e a fent hivatkozott unióknak. Végül a koordinációs bizottságot az említett (párizsi és berni) uniók végrehajtó bizottságainak tagjaiként is szereplő országok alkotják. Látható, hogy már a fórumok összetétele, s még inkább működésűk mechanizmusa, hatáskörük kapcsolatai stb. a tevékenység meglehetősen bonyolult jellegére utalnak.103 Ezzel is összefügg s az önálló jogi személyiségből is folyik* hogy a titkárság, illetőleg a főigazgató szerepe, operatív (s nem is csupán operatív) tevékenységének súlya jelentősen megnövekedett. A WIPO létrejöttét a nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés szempontjából jelentős fejlődési fázisként értékelhetjük. Ezzel kapcsolatban különösen két mozzanat érdemel kiemelést. Erősíti mindenekelőtt a PUE és a különböző mellékegyezmények által megalapozott nemzetközi intézményrendszer egységét. Ezzel összefüggésben jó esélyeket nyújt annak a nehézségnek megoldására is, ami abból a fent hivatkozott körülményből fakad, hogy a tagországok egy része tekintetében még a stockholminál korábbi egyezményszövegek az irányadók. Fontos ezzel kapcsolatban az Egyezmény 14. cikk (2) bekezdése, amely az olyan tagok csatlakozását, akik egyidejűleg a PUE vagy a Berni Unió tagjai, csak abban az esetben teszi lehetővé, ha az említett uniók legutolsó, stockholmi szövegéhez csatlakoznak, s átmeneti rendelkezéseiben erre 5 éves „türelmi időt” biztosít. Részben azzal is összefüggésben, hogy a WIPO egységes gazdájává vált a szellemi alkotások teljes jogterületének, tehát mind az iparjogvédelemnek, mind a széles értelemben vett szerzői jognak, szélesedett tevékenységi köre, profilja. így a szellemi tulajdon körének meghatározásánál (2. cikk VIII.) kitér olyan határterületi kérdésekre, mint a tudományos felfedezések, másrészt kellően absztrakt fogalmazással („... az ipar, a tudomány, az irodalom vagy művészet terén folyó szellemi tevékenységből származó minden egyéb jog... ”) lehetővé teszi „érdekszférája” további szélesítését. Erre utal a szervezet céljának és feladatkörének egyezménybeli meghatározása (3—4. cikkek) is.104 A WlPO-egyezmény 1970-ben lépett hatályba, ettől számítható tevékenységének aktív periódusa. Egy további jelentős fejlődési fázist jelent 1974, amikor a WIPO az ENSZ szakosított szervévé vált. Ennek előkészítése — az ECOSOC-kal folytatott tárgyalások alapján — 1973-ban lépett intenzív szakaszába, s az 1974-ben kötött megállapodás alapján (amelyet a WIPO 1974. szeptemberi közgyűlése, illetőleg az ENSZ 1974. decemberi közgyűlése hagyott jóvá) realizálódott. Az ENSZ-szel kötött megállapodás — összhangban a WlPO-egyezményben is rögzített célkitüzé-103 Amint ezt Pálos (op. cit., 52.. lj.) szellemesen megjegyzi, „... a brit világbirodalom jogi és szervezeti konstrukciója fénykorában lényegesen egyszerűbb és áttekinthetőbb volt, mint a Szellemi Tulajdon Világszervezetének és az iparjogvédelmi unióknak jelenlegi jogi és szervezeti kapcsolata Hasonlóan Karlóczai J.: Az iparjogvédelem nemzetközi vonatkozásai, UL 1973/16—17. 104 A szervezeti-működési kérdésekről különösen részletesen tájékoztat Bogsch, op. cit. (45. lj.). 50
