Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)

II. Az iparjogvédelem nemzetközi intézményrendszere; a Párizsi Uniós Egyezmény

lyezéséről (jelenleg mindössze 20 tagja van, Magyarország és Szenegál 1984-ben, Benin 1986-ban csatlakozott). A Hágai Unió lehetőséget nyújt az ipari minták nemzetközi oltalmára, ennek azonban — függően attól, melyik szöveghez csatlakozott az adott ország — két rendszere érvényesül. A nemzetközi oltalom megszerzésének két rendszere között különbség van egyrészt az oltalom időtartamát illetően, másrészt abban a vonatkozásban, közvetlenül eszközölhető-e a nemzetközi letétbe helyezés vagy csak — hasonlóan a madridi és lisszaboni egyezmények megoldásához — a származási ország illetékes hatóságának közvetítésével.

Végül ebben a körben kell utalnunk az 1973. évi Bécsi Megállapodásra (11 tagja van,98 99 ezek közül csak kettő ratifikálta a megállapodást, így az még nincs* hatályban), amely a nyomdai jelzések oltalmára és nemzetközi letétbe helyezésére jött létre. Mint az ipari minták esetében is, itt is tulajdonképpen az iparjogvédelem és a szerzői jog határterületére eső alkotások nemzetközi oltalmának erősítéséről, az együttműködés fejlesztéséről beszélhetünk.

5. A PUE szervezete és működése; a WIPO

A WIPO előtörténete és létrejötte

34. Amint erre utaltunk, sem a PUE, sem az egyes mellékegyezmények nem hoztak létre nemzetközi jogi személyiséggel bíró szervezetet. Az egyes megállapodásoknak, mint nemzetközi szerződéseknek „működtetése'’, továbbfejlesztése stb. az uniókat alkotó tagországok közvetlen feladata. Ennek feltételeit, a döntéshozatal mechanizmusát, fórumrendszerét az egyes megállapodások nagyjából azonos módon rögzítik. Az alapvető kérdésekben az uniós tagországok összességét képviselő közgyűlés dönt, a kisebb feladatok, előkészítő-javaslattevő funkciók ellátására a közgyűlés végrehajtó bizottságot választ (a PUE esetében a végrehajtó bizottság száma a tagok 1/4-e"). Tekintettel arra, hogy ezek a választott testületek csak időszakonként (a közgyűlés 3, a végrehajtó bizottság 1 évenként) ülnek, szükséges az operatív, adminisztratív feladatok ellátásának megszervezése is. Az egyes uniós megállapodások az ilyen igazgatási funkciókat titkársági jellegű nemzetközi irodákra bízták.

98 Magyarország is a megállapodás aláírói között szerepel.

99 Az eredeti egyezményekben a döntéshozatal kérdései, a belső fórumrendszer korántsem került részletes szabályozásra (különösen Bodenhausen, op. cit.). A jelenlegi szervezeti formák a stockholmi revízió során alakultak ki (Bogsch, op. cit. (45. lj.).

48