Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
I. Bevezetés
tartották — ugyancsak nemegyszer kizárólagos jelleggel — szem előtt, ismét mások a vagyoni és személyiségi aspektusok szintézisére tettek kísérletet.26 A vagyoni mozzanatoknak elsőbbséget adó elméletek sorában az ún. tulajdoni elmélet tekinthet vissza a legrégibb hagyományokra. Ez az elmélet a szellemi alkotásokkal (és a megkülönböztető jelzésekkel) kapcsolatban kialakult jogviszonyokat a tulajdonjogi viszonyokkal azonositotta. A „direkt” tulajdoni koncepciónak ma már alig akad reprezentánsa,27 a jogi terminológia azonban — nem függetlenül a vonatkozó nemzetközi intézményrendszer befolyásától — változatlanul „szellemi tulajdonról”, „ipari tulajdonról” beszél. A tulajdoni elmélet továbbfejlesztését, finomítását tükrözi az immateriális javak koncepciója, s ez a koncepció ma is jelentős táborral rendelkezik, tekintélyes elvi képviselői vannak,28 elméleti álláspontja kodifikációban is tükröződik. A magyar civilisztika korábban is általában elvetette a tulajdoni elméletet és az immateriális javakra építő koncepciót, s a magyar szocialista jogtudomány kritikai álláspontja e tekintetben még csak erősebb kifejtést kapott.29 Rá kell azonban mutatni arra, hogy ez a kritikai álláspont szoros összefüggésben van a tulajdonjogi elméletekkel, s a fizikai dolgok modelljére épülő tulajdonjogi koncepció ugyancsak nem problémamentes.30 A vagyoni mozzanatok túlhangsúlyozása mindenesetre jobban megalapozza a kérdéses jogterület egységét, mint a személyiségi elemek kizárólagosságát vagy elsődlegességét valló koncepciók. Ugyancsak viszonylag egységes bázist nyújt — a megalapozott bírálatok mellett is — az ún. versenyjogi megközelítés (Elster).31 Elmélete arra a kétségtelen tényre épít, hogy a versenyben a műszaki fejlődés (műszaki alkotásokban, találmányokban tükröződve) éppúgy versenyelőnyt jelenthet, mint a megkülönböztető jelzésekre támaszkodó goodwill. (Ez az elmélet ismét csak háttérbe szorítja a kreatív ember sajátos érdekeit.) Ami a szellemi alkotásokra vonatkozó szocialista koncepció kát illeti, alighanem egyet kell érteni azokkal a nézetekkel, amelyek szerint egy ilyen átfogó szocialista elméletnek ma még inkább csak a kontúrjai láthatók.32 Az álláspontok inkább a korábbi elméletek bírálatára, ezen belül a tulajdoni és az immateriális javakra épülő koncepciók elvetésére irányulnak, mintsem az elmélet pozitív és részletes kiépítésére. A szellemi alkotások jogával kapcsolatos uralkodó nézetek lényeges megállapításai az alábbiakban foglalhatók össze: a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok elsődlegesen személyiségi jellegűek, erőteljes vagyoni vonzatokkal; a munkajogias megközelítés helyett a szellemi alkotások jogát a polgári jog területére kell utalni; a személyhez fűződő jogok oltalmát abszolút szerkezetű jogviszony biztosítja, s az ehhez tapadó vagyoni érdekek védelmére is a legmegfelelőbb módszer — az áruforma felhasználásával — abszolút szerkezetű, ún. kizárólagos oltalmi formát kreálni. A szocialista 26 Jó áttekintést ad az egyes elméletekről Világhy, op. cit. (21. lj), illetőleg Boytha Gy. in: A szerzői jog kézikönyve (szerk. Benárd A.—Tímár /.), Budapest, 1973. 27 Ilyen pl. P. Recht: Le droit d'auteur, une nouvelle forme de propriété. Paris, 1969. 28 így különösen A. Troller: Immaterialgüterrecht, Basel/Stuttgart, 1968. kül. I. köt. pp. 18—114 29 így Kolosváry B. in: Magyar magánjog (szerk. Szladits K), Budapest, 1942.; Boytha, op. cit. (26. lj.); Világhy, op. cit. (21. lj.). 30 Lontai, op. cit. (24. lj.) 31 A. Elster: Urheber- und Erfinder-, Warenzeichen- und Wettbewerbsrecht, Berlin/Leipzig, 1928.; újabban M. Lehmann: Eigentum, geistiges Eigentum, gewerbliche Schutzrechte — Property Rights als Wettbewerbsbeschränkungen zur Förderung des Wettbewerbs, GRUR Int. 1983/6—7. 32 Boytha, op. cit. (26. lj.). 18
