Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
Szabadalomvariánsok 97. Az oltalmi fonnák gazdagítását, sajátos igényekhez igazíthatóságát szolgálják azok a tételes jogi megoldások, illetőleg elképzelések is, amelyek a szabadalom kategóriáján belül alakítanak ki speciális változatokat.401 Ezek sorában a legelterjedtebb a számos jogrendszer által elismert pótszabadalom (kiegészítő szabadalom, javítási szabadalom). Árnyalati eltérésekkel ugyan, de az egyes jogrendszerek szabályozásából kikövetkeztethető közös jellegzetességeket mutató ez a szabadalomvariáns alapvetően arra szolgál, hogy szabadalomjogilag is tükrözze adott találmányok műszaki összefüggését, illetőleg az alkotók azonosságát. Sok esetben az ilyen pótszabadalommal oltalmazható megoldás tekintetében kisebb a követelmény, az adott megoldás nem kell, hogy önállóan is szabadalomképes legyen, hanem az kívántatik meg, hogy a törzs- vagy alapszabadalommal oltalmazott találmány tökéletesítését, továbbfejlesztését juttassa kifejezésre. Esetenként ugyan lehetőség van a pótszabadalom önállóvá válására, a tipikus megoldásnak azonban azt tekinthetjük, hogy az alapszabadalomhoz kötődés igen szoros, tehát pl. a pótszabadalom oltalmi ideje a törzsszabadaloméhoz igazodik. Ugyancsak tipikus megoldásnak tekinthető, hogy a pótszabadalomra vonatkozó igény csak az alapszabadalom jogosultját illeti meg. (Azokban a jogrendszerekben, amelyek a szerzői tanúsítványi oltalmat is szabályozzák, hasonló rendelkezések irányadók a póttanúsítványra is.) A magyar irodalomban újabban többen is megalapozottan javasolták a pótszabadalom intézményének (újra) bevezetését. Érveik sorában különösen megfontolandók az igénypontokkal kapcsolatos szigorú gyakorlatra és a szolgálati találmányok szabályaira utaló hivatkozások.402 (A pótszabadalom bevezetését ellenzők nem alap nélkül hivatkoznak * viszont arra, hogy — bár valóban számos jogrendszer ismeri ezt az oltalomvariánst — a gyakorlatban nem egyértelműen sikeres. így legutóbb az NDK szabadalmi törvényének reformja szakított ezzel az intézménnyel.) Természetesen a gyakorlatban felmerült legfontosabb probléma nem csupán a pót- vagy javítási szabadalom bevezetésével oldható meg. Elképzelhető olyan megoldás is, amely a továbbfejlesztett műszaki megoldáshoz nem fűz önálló, abszolút szerkezetű oltalmat, a feltalálói díjigény szempontjából azonban az ilyen tökéletesítéseket az alapmegoldás tárgyi körébe vonja, megszüntetve a jelenlege vonatkozásban kétségtelenül ható ellenérdekeltséget.403 A szabadalomvariánsok körében utalnunk kell a már hivatkozott s néhány jogrendszer által ismert import-{ megerősítési) szabadalmakra. Egyes jogrendszerek speciális intézményként szabályozzák az ún. függő szabadalmakat is.404 Ilyen 401 Baxter, op. cit. pp. 1—35. 402 Kende, op. cit.; hasonlóan a MIÉ 1981. évi siófoki vitafórumának anyaga (214. lj.). 403 Az 1983. évi módosítás végül is a második variáns mellett döntött. *04 jgy a csehszlovák és osztrák szabadalmi jog. 150
