Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)

IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén

gyógyászati hatásával, a másodlagos vagy további „indikációkkal”, kapcsolatos kérdések vizsgálatának fontosságára.332)

A magyar szabadalmi irodalomban (és részben a gyakorlatban) legutóbb vitássá vált a növényvédő szerek szabadalomjogi minősítése. Az egyik álláspont szerint hibás gyakorlatot folytat az OTH, amikor növényvédő szerekre termékoltalmat engedélyez, ez a gyakorlat ellentétes a hatályos szabadalmi jog helyes értelmezésével. Álláspontja alátámasztására hivatkozik arra, hogy 1) a növényvédő szer — gyógyszer (ugyanis élő szervezetre gyakorol hatást), 2) a növényvédő szer vegyi termék (a hatóanyag kémiai úton jön létre), 3) a növényvédő szer hatóanyagának sajátos, biológiai hatása felismerése — nem találmány, hanem felfedezés. Ennek az álláspontnak képviselői konkrét bírósági döntésekre is hivatkoznak.333 A másik, ellentétes nézetet vallók leszögezik, hogy 1. a növényvédő szer — nem gyógyszer, 2. nem is vegyi termék, mert létrehozásának lényeges fázisa fizikai eljárást (keverés, elegyítés) igényel, 3. nem felfedezés, mert a felismert biológiai hatás alapján gyakorlatban alkalmazható termék áll elő.334

Alighanem a jelenlegi gyakorlat folytatása és jogszerűsége mellett érvelők álláspontja a megalapozottabb. Egyet lehet érteni nevezetesen azzal a véleménnyel, amely szerint az ismert anyag váratlan, új hatása, új felhasználási lehetősége oltalmazható. Arra nézve, hogy a növényvédő szer vegyi termék-e, ugyancsak megalapozottnak látszik a negatív álláspont. Ezt támasztja alá a Legfelsőbb Bíróság egy újabb döntése, amely szerint „... a kémiai reakció lényeges szerepének a meghatározásánál a műveleti lépések sorrendje nem döntő . .. arra kell tekintettel lenni, hogy miből erednek a termékeknek azok a jellegzetességei, amelyek a termék szabadalmazhatóságát megalapozzák...”335 Ha tehát az újszerű, haladó jellegű hatás szempontjából az elegyítés, a kiszerelés módja a lényeges, a szer nem tekintendő vegyi terméknek. Végül nem látszik megalapozottnak a növényvédő szer és a gyógyszer szabadalomjogi azonosítása. Jogi alapelv, hogy a kivételt nem lehet kiterjesztően értelmezni, márpedig a gyógyszer az egyébként szabadalmazható megoldások kritériumainak megfelelő találmányok köréből kizárt, kivételes kategóriaként nyert szabályozást. Utalok itt arra is, hogy a jogalkotó nem a tudományos fogalmakkal, hanem a laikus számára közérthető,

332 Jalsovszky Gy.-né: Ismert vegyületek gyógyászati hatásának felismerésén alapuló találmányok szabadalmazhatóságának kérdései, MIÉ Közleményei, 18. Természetesen jelentkezhetnek sajátosságok a leírás, a vizsgálat stb. tekintetében is. Ld. erre Parragh G.-né: A gyógyszeripari tárgyú találmányokkal szemben támasztott jogszabályi és joggyakorlati követelmények egy hivatali előadó szemszögéből, MIÉ Közleményei, 11.; K. Bruchhausen: Die zweite medizinische Indikation von Arzneimittein im europäischen Patentrecht, GRUR Int. 1985/4.; A. Hüni: La Convention sur le Brevet européen et la brevetabilité des applications thérapeutiques de substances connues. Prop. ind. 1986/7—8.

333 Somfai, op. cit. A hivatkozott ítéletek a Fővárosi Bíróság 3.Pk.24808/1973. sz., illetőleg a Legfelsőbb Bíróság Pkf.IV.21018/1974. sz. döntései.

334 így különösen Kende B.. Néhány megjegyzés a „növényvédő szerek szabadalmaztatásának problémái” című cikk kapcsán, UL 1979/4., illetőleg Palágyi T.: „hozzászólásba, UL 1979/3.

335 A Legfelsőbb Bíróság Pkf.IV.20277/1980. sz. ítélete. Idézi Törő, op. cit. (185. lj.). Legújabban egyértelműé, ‘isztázta a helyzetet a Legfelsőbb Bíróság Eln.Tan.P.törv. 20.110/1982. (BH 1982/5. 188.) sz. döntése a növényvédő szerek termékszabadalmának elismerésével. Ld. Kerény J.: Recent Decision of the Hungarian Supreme Court on the Patentability of Plant Protecting Compositions, Proceedings 11—12.

126