Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
közérdek intenzívebb beavatkozást indokol, ez részben igazgatási módszerekkel, részben ismert szabadalomjogi intézmények (kényszerengedély, igénybevétel) segítségével is megoldható, s nem igényli feltétlenül az oltalmi kör szűkítését. A szabadalmi kodifikáció nemzetközi tendenciád is a fenti következtetést támasztja alá. Vannak jogrendszerek, amelyek hagyományosan termékoltalompártiak — habár esetenként nem „ingadozás” nélkül313—, a termékoltalom-ellenes jogrendszerek tekintetében pedig az utóbbi évtizedekben erőteljes erózió figyelhető meg. Tulajdonképpen már az analóg eljárások szabadalmazhatósága (az ún. Kongorot-eset), a közvetett (product-by-process claim) termékoltalom, bizonyos vélelmek felállítása is ebbe a trendbe tartozik.314 Határozott tendencia az utóbbi években a termékoltalom bevezetése, részben az ún. „célhozkötött”, részben — és erősödőén — az abszolút termékoltalomé. A termékoltalom bevezetését szorgalmazza egyre inkább az elmélet is,315 ilyen javaslatot fogalmaztak meg az AIPP1 fórumain is.316 A termékoltalom koncepcióját tette magáévá az Európai Szabadalmi Rendszer is,317 s egyértelmű elismerést nyert — nem függetlenül az előbbitől — a legújabb kodifikációkban.318 Ma már a jogrendszerek többsége lehetőséget ad a vegyi termékek szabadalmazására, illetőleg ilyen irányú jogszabályi változások körvonalai megfigyelhetők.319 (Sajátos ebben a vonatkozásban a szerzői tanúsítványi oltalmi formát ismerő szocialista jogrendszerek megoldása, amennyiben termékoltalom csak tanúsítványi formában nyerhető, szabadalom csak az eljárásra.320) 313 Így Angliában 1919-ben — szakítva a hagyományos elvvel — kizárták a szabadalmazásból a vegyi termékeket, majd 1949-ben ismét visszatértek a termékoltalom hagyományos elfogadásához. 314 Bobrovszky, (19. lj.), Palágyi, op. cit. (309. lj.) 315 R. E. Blum—M. Pedrazzini: Das schweizerische Patentrecht, Bern, 1957.1. köt, pp. 233. et seq.; P. Mediger: Das Problem des Stoff- und Verfahrensschutzes im Patentrecht unter besonderer Berücksichtigung der wirtschaftlichen Gesichtspunkte, Stuttgart, 1953.; P. Zimmermann: Aktuelle Fragen auf dem Gebiet des chemischen Patentwesen im Licht eines hitorischen Betrachtung, GRUR 1966/6—7.; Reimer, op. cit. pp. 121. et seq. (ibid, gazdag irodalom); M. Pedrazzini: Zum Umfang des Stoffschutzes für chemische Erfindungen, GRUR Int. 1973/9. 316 Ld. különösen az A1PP1 bécsi és brüsszeli kongresszusainak anyagait. 317 Már az 1963. évi strasbourgi megállapodás alapján szükségessé vált a termékoltalom bevezetése, a megállapodás csupán a gyógyszerek és élelmiszerek tekintetében adott (tízéves) türelmi időt a hazai jog megfelelő átalakítására (12. cikk). 318 Ausztria, Görögország és a skandináv államok fenntartásokkal éltek. Itt még további jogalkotói lépések szükségesek a termékoltalom elismeréséhez. Bevezette viszont pl. a spanyol jogrendszer, nem függetlenül az elmélet álláspontjától sem. Cf. J. DelicadÖ Montero-Riós: La Lói espagnole sur les brevets du 20 mars 1986. Prop. ind. 1986/10.; C. Fernandez Nóvoa—J. A. Gomez Segade: La modemizacion del derecho espanol de patentes, Madrid, 1984. pp. 64. et seq. 3,9 L. O. Assarson: Zehn Jahre zweckgebundener Stoffschutz für chemische Zwischenprodukte, GRUR Int. 1978/1. 320 Bobrovszky, op. cit. (19. lj.) Trahtengerc, op. cit. 123
