Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
ben) történt meg.281 Ezekben a jogrendszerekben az intézményes oltalom formája a találmányok szerzői tanúsítványos oltalmával (részletesen a 96. pontban) rokon. A hézagmentes oltalom elvére építve azt mondhatjuk, hogy a felfedezők érdekeit végeredményben a többi jogrendszer is oltalmazza, erre azonban általában a szellemi alkotások védelmének legszélesebb, mögöttes területét, a szerzői jogot ítéli alkalmasnak.282 Az egyedileg általában alacsonyabb értékű, színvonalú alkotásfajták, az újítások jogi oltalmának kiépítésére már több példát találunk. Az újítások jogi oltalmának problémáit — más összefüggésekre tekintettel — elsősorban az oltalmi formák kapcsán (100. pont) tekintem át. Itt csupán arra indokolt utalni, hogy a hivatkozott tendenciák „harca” ezen a területen főként abban tükröződik, mennyiben korlátozza az adott jogrendszer az újítás fogalmi körét a műszaki jellegű megoldásokra vagy terjeszti azt ki pl. a szervezési, esetleg adminisztratív „újítások” körére is. A műszaki alkotások különböző színvonalú, értékű, a kreativitás és társadalmi hasznosság eltérő szintjét reprezentáló fajtái közül a hagyományos iparjogvédelmi szabályozás a találmányok oltalmát építette ki. A találmányok valóban ma is a műszaki alkotások centrális fontosságú kategóriáiéit jelentik. Részletesebb elemzéseinket ezért a találmányok problémáira koncentráljuk, két területre nevezetesen, az oltalmazhatóság általános feltételeivel, az ún. materiális kritériumokkal, illetőleg az oltalomból kizárt vagy speciális feltételek uralma alatt álló találmány(alkotás)fajtákkal kapcsolatos kérdésekre. Az oltalmazhatóság feltételei 79. A találmány — közismerten — metajurisztikus, apriori kategória,283 a kérdéskör elemzésénél tehát nem erre, hanem az oltalmazható (szabadalmazható) találmány fogalmára, a találmány „jogi célokra redukált” fogalmára kell összpontosítanunk.284 Az egyes jogrendszerek legális definíciói, illetőleg az ezeket megalapozó vagy tükröző elméleti koncepciók — hagyományoktól, az adott jogrendszer belső összefüggéseitől is színezetten — eltérő megközelítéseket mutatnak. Találunk absztraktabb és konkrétabb, formális és tartalmi stb. formulákat. Ha az oltalmazhatóság materiális feltételeinek elemzése levonni is engedi azt a következtetést, hogy az egyes jogrendszerek követelményrendszere a gyakorlatban közelebb áll, mint az a törvényi megfogalmazásokban tükröződik, az 2" Speciális intézményes oltalmat élveznek a felfedezések a szovjet, bolgár, csehszlovák jogban. Ld. Bobrovszky J.: A tudományos felfedezések jogi oltalma fejlődésének fő vonásai, SZK 1975/1. 282 Vékás L.: A tudományos munka szerzői jogi védelme (előadás az 1972. évi magyar—szovjet jogásznapokon). 283 Somorjay, op. cit. (204. lj.). 284 Részletesen Bobrovszky, op. cit. (19. lj.). pp. 167. et seq. 8* 115
