Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
III. Érdekek és érdek-összeütközések az iparjogvédelem területén
Ez a koncepció számos fejlődő ország nemzeti törvényhozásában is kitapintható,263 s regionális csoportosulásaik kapcsán (ld. erről később is) is érvényesül. A fejlődő országok főként azt kifogásolják, hogy a piacaikat — sokszor iparjogvédelmi intézmények segítségével — gyakran az importőrök monopolizálják, meggátolják a belső fejlődést.264 Jogos érdeknek tűnik annak szorgalmazása, hogy az oltalmazott találmányok belső, országon belüli és a hazai vállalatokra is támaszkodó effektiv felhasználásra kerüljenek,265 többen — nem minden alap nélkül — állapítják meg másrészről, hogy a fejlődő országok jelentős hányadában az ehhez szükséges infrastruktúra (a technológia adaptálásának, elsajátításának személyi és egyéb feltételei) alig adottak.266 A földrajzi megjelölések jogi oltalmának szabályozása során is sajátos érdekei vannak a fejlődő országoknak. Tekintettel arra, hogy iparuk még ritkán versenyképes, a nemzetközi piacon elsősorban nyersanyagokkal, mezőgazdasági, élelmiszeripari termékekkel, esetleg népművészeti alkotásokkal jelentkezhetnek. Ezek versenyképességét az eredetmegjelölések és származási jelzések növelhetik, számos, a fejlődő országokban levő „exotikus” földrajzi jelzés azonban már fejlett országok cégei által pl. védjegyként felhasznált. Alapjában jogos — bár olykor túlzottan radikális — elképzelések, javaslatok juttatják kifejezésre ezen a területen a fejlődő országok sajátos érdekeit.267 A hivatkozott (és sok egyéb) területeken is kifejezésre jut a fejlődő országoknak az a kívánsága, hogy sajátos preferenciákat kaphassanak. Ez a kívánság átfogó jelleggel a PUE aktuális revíziója kapcsán fogalmazódott meg. 7. Univerzális érdekek — regionális érdekek 72. A II. fejezetben elemeztem a PUE és mellékegyezményei által keretbe foglalt nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés jellegét és jelentőségét. A (törekvéseiben és tényleges eredményeiben egyaránt) univerzális jellegű együttműködés — figyelemmel az érdekek nagyfokú heterogeneitására — kevéssé törekedhet részletes 263 E. Aracama Zorraquin: Der gewerbliche Rechtsschutz in Lateinamerika — Beginn einer neuen Entwicklung, GRUR Int. 1976/2.; P. D. Siemsen: Die Entwicklung des gewerblichen Rechtsschutzes in Brasilien — Erosion oder Anpassung? ibidem. 264 UNCTAD ,,The International Patent System as an Instrument of Policy for National Development”, TD/B/C.6/AC.2/3.(1975.) (45. lj.) 265 E. Aguilar: Innováció és iparjogvédelem a fejlődő országok gazdasági kapcsolataiban, UL 1980/4. 266 Stumpf op. cit.; továbbá S. Greif: Die Rolle patentschützter Importe für den Technologietransfer in Entwicklungsländer, GRUR Int. 1976/9.; idem: Ausübüngszwang für Patente — ökonomische Möglichkeiten und Grenzen unter besonderer Berücksichtigung der Entwicklungsländer, GRUR Int. 1981/12. 267 E. Aracama Zorraquin, op. cit. (238. lj.). 107
