Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
III. Érdekek és érdek-összeütközések az iparjogvédelem területén
fogyasztók érdekeinek védelmét a polgári jog normái, elsősorban a szerződési és a felelősségi jog szabályai. Ilyen feladata lehet esetenként a szerződéskötési kényszer előírásának, bizonyos szerződési tartalmi elemek kogens meghatározásának, az érvénytelenség esetköre megfelelő megállapításának, az adhéziós, blankettaszerződések, az általános üzleti feltételek kontrolljának.237 Kiemelkedő szerepet játszik a fogyasztók szempontjából a hibás teljesítés konzekvenciáinak korszerű szabályozása (szavatosság, felelősség), a felelősség szigorodása, „objektivizálódása”, a termelői felelősség növekvő érvényesítése, a kötelező jótállás előírása stb. Fontosak az egyes szerződésfajták tekintetében érvényesülő részletszabályok, pl. kamatkorlátozás, felmondás-korlátozás, a részletvétel szabályai stb. Fogyasztói érdekek és iparjogvédelem 65. Amint erre már utaltunk, az iparjogvédelem intézményrendszere alapvetően a versenytársak kapcsolatának modelljére épül. A fogyasztói érdekek általában közvetetten, részben a „közérdek” burkában, részben a versenytársak érdekeihez kapcsolódva jelentkeznek, egyszóval az iparjogvédelem szabályrendszerében a fogyasztói érdek nem ,,modellalkotó” tényező. A fogyasztóvédelmi megközelítés iparjogvédelmi tükröződésének tendenciájára később még visszatérek (IV. fejezet), itt csupán néhány példával illusztrálom, az iparjogvédelem egyes részterületein milyen fogyasztói érdekek kívánnak honorálást, s erre a hatályos (vagy a kívánt irányban módosítandó) szabályozás milyen esélyeket kínál.238 A fogyasztóknak a termékek választékának bővüléséhez, minőségük, biztonságuk színvonalának emeléséhez, kedvező áruk kialakulásához fűződő érdekei szempontjából alapvető jelentőségű a műszaki fejlődés. Azt mondhatjuk, hogy mindaz a jogi eszköz, ami a műszaki fejlődést, új műszaki alkotások minél nagyobb számban történő létrehozását és az új műszaki eredmények gyors és akadálymentes áramlását, gyakorlati elterjedését elősegíti, egyúttal — esetleg közvetve — a fogyasztók érdekeit is szolgálja. Az iparjogvédelem az új alkotások tekintetében kizárólagos jellegű oltalmat nyújt, s ez elvileg gátolhatja az új megoldások akadálytalan terjedését. Azt mondhatnánk tehát, hogy a fogyasztói érdek az alkotások korlátozásmentes felhasználása mellett, s így az abszolút szerkezetű oltalmak korlátozása, az oltalmi kör szűkítése (pl. létfontosságú cikkek, élelmiszerek, gyógyszerek stb. szabadalmazhatóságból kizárása) irányába hat. Kérdés azonban, hogy egy ilyen korlátozási tendencia valóban szolgálja-e a műszaki fejlődést (erre a IV. fejezetben visszatérek), a „szabad felhasználás” nem károsan 237 Ph. Maunvaud: La protection des consommateurs, Recueil Dalloz, 1981/7.; újabban részletesen Taxa TS P.: A szabványszerződések. Budapest, 1987. 238 Lontai, op. cit. (94. lj.); E. D Aracama Zorraquin: Les droits de propriété industrielle en tant qu’instrument de la défense du consommateur. Prop. ind. 1980/6.; WIPO-doc. COPR/'I. 7 97
