Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai (Budapest, 1994)
VII. Franchise szerződés jogi értékelése
részben törvényileg szabályozott, részben a jogalkalmazás által elismert szerződéstípusokból lehet a franchise szerződés tartamára, a feleket terhelő jogokra és kötelezettségekre, továbbá egyéb jogkövetkezményekre alkalmazandó szabályokat megállapítani. Az egyes elemeket vizsgálva a franchise szerződés sui generis karaktere a következőkre alapítható. A franchise-átadó és a franchise-átvevő között létrejön egy szerződéses megállapodás, meghatározott áruk vagy szolgáltatások értékesítésére és terjesztésére. A franchise-átadó a franchise-átvevő részére a védjegyhez, licenciához vagy knowhow-hoz hasonlóan használati jogot biztosít. Ezzel szemben a franchise-átvevőt ellenszolgáltatásként díj fizetése terheli. A franchise-átvevő azonban meghatározott értékesítési szempontoknak köteles eleget tenni, tehát ezen elemek együttesen jellemzik a franchise szerződést, olyannyira, hogy ha különválasztjuk őket, a jogi értékelés során elveszítik specifikusságukat. Mindezt erősíti, hogy az értékesítés során a piacon egy egységes szimbólumot testesít meg valamennyi franchiseátvevő, hiszen az egységes üzleti ideológiának, az egységes védjegynek és az egységes üzleti image-nek valamennyien haszonélvezői. 2. TARTÓS KÖTELMI VISZONY A franchise szerződés - szemben az egyszeri aktussal teljesülő kötelmi viszonyokkal, mint pl. adásvétel vagy megbízás - olyan kötelmi jogviszonyt mutat fel - hiszen teljesítése hosszabb vagy rövidebb időt vesz igénybe -, amely a felek magatartását a tartósság igényével szabályozza. Ebből következőleg a franchise partnerek közötti kapcsolat jóval szorosabb és intenzívebb, 85
