Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai (Budapest, 1994)

VI. A franchise szerződés jogi természete

azonban perifériára került, mert a licencia szerződések tárgya sokkal szélesebb, mint a szabadalmaztatott találmányok köre. A know-how jellegű in- formációk jellegzetes tárgyai lehetnek a licencia szerződéseknek. A franchise esetében is nagyon szoros a kapcsolat ezen keresztül a licencia szerződésekkel, elsősorban a know-how vagy védjegy oldaláról.

Ilyen szabadalom-védte termékeket nemcsak a termelési franchising esetében, hanem az értékesítési franchising szolgáltatási rendszerében is felhasználnak. Ezek a termékek természetesen nemcsak a franchise-átvevő által, hanem jóval korábban a franchise-átadó révén kerültek már a piacra.

Valójában a szabadalom licencia csak ritkán kapcsolódik a franchise szerződéshez a maga tisztaságában.

Martinék szembehelyezkedik a franchise szerződés licencia szerződéskénti értelmezésével. A franchise szerződés felmutathat ugyan licencia szerződés elemeket, de ez nem szükségszerű. Az egyszerűen téves, hogy immateriális vagyoni jogok licenciaként való használata a franchise szerződés „conditio sine qua non”-ja. Mindezzel a franchising jelentősége a lényegi összefüggések jelentéktelen aspektusára korlátozódna, hiszen a franchise-átadó és -átvevő közötti együttműködés karaktere, amely a piac dinamikus és folyton változó szükségletéhez igazodik, és amely a piacért folytatott harc által meghatározott, önálló jelentőségét elveszítené.

Mások ezzel szemben azon a véleményen vannak, hogy a kötelmi jogi szerződések között megfelelőbb, a franchising sajátosságát is magában hordó típus, a licencia szerződésen kívül nincs.

Annak megállapítása érdekében, hogy melyik vélemény élvez elsőbbséget, először néhány jogi alapvetés tisztázására van szükség a franchise szerződést érintően.

Mindenekelőtt a know-how-val kapcsolatban meg kell ál-53