Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai (Budapest, 1994)
IV. A franchising jogi fejlődése
eszük ágában sem állt életképes tervet felvázolni, csak az ötletért járó díjat akarták zsebre vágni. Ha összefoglaljuk az amerikai franchise törvényhozás eredményét, meg lehet állapítani, hogy amíg a franchise átvevőt védő rendelkezések megszülettek, addig a kartelljogi kérdések megoldatlanok maradtak, pedig a másik oldal - franchise-adó - érdekének védelme ezt megkívánta volna. 2. ANTITRUST TÖRVÉNYEK Az antitrust törvényhozás alapjait az USA-ban az 1890-ben elfogadott „Sherman Act” adja, melynek első szakasza fogalmazza meg azt a kartelljogi generálklauzulát, amely még ma is irányadó. így azon franchise szerződések is a hatálya alá tartoznak, amelyeknek versenyt korlátozó természetük van. Jelentős még ebből a szempontból a második szakasz is, amely a monopóliumok kialakulását tiltja, s ez a franchise szerződéseket tekintve komoly jelentőséggel bír. A harmadik alapvető antitrust törvény a „Federal trade commission act” 1914-ből. A törvény ötödik szakasza nevesíti a tisztességtelen piaci magatartásokat a kereskedelem területén. A fair piaci versenyek biztosítása érdekében az a döntés született, hogy egy független bizottságot kell létrehozni, amely a piaci magatartásokat figyelemmel kíséri. Ma már mindez történelem, de minden fejlett államban megtalálható az ilyen funkciót betöltő állami szerv. Két versenyjogi elképzelés küzd egymással az elsőbbségért az antitrust törvényhozás fejlődéseképpen, mégpedig a chicagói és a harvardi versenyjogi elméletek. A chicagói iskola abból indul ki, hogy az antitrust törvények kizárólagos célja a piaci mechanizmus fenntartása, vagyis 32
