Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai (Budapest, 1994)

I. Fogalom-meghatározás

és felépítésében szakmailag támogassa, mégpedig a szerződésben megállapított kereteken belül.

1978-ból származik az a Német Szövetségi Munkaügyi Bírósági állásfoglalás, amely a franchising elhatárolását adja, mégpedig egy, a forgalmi viszonyoknak megfelelő franchiseszerződés kialakításának alapján.

1. a franchise-átvevő használati joga ipari, technikai és kereskedelmi értelemben, amely használati jognak tárgya a franchise-átadó know-how-ja;

2. a franchise-átvevő támogatása tanácsadással, iskolázási programmal, továbbá egyéb, a rendszer működtetéséhez, vezetéséhez szükséges segítséggel;

3. a franchise-átadónak a szerződésszerű működés ellenőrzése céljából fennálló kontrolljoga;

4. és nem utolsósorban a franchise-díj szabályozása.

Az Európai Közösség új mentesítési rendeletének első szakasza, amely 1989. február 1-jén lépett hatályba, a következő fogalom-meghatározást adja:

A franchise konkrét jelentése: ipari és szellemi tulajdonon fennálló jogok összessége, mint áruvédjegy, kereskedelmi név, származásjelzés, használati minta, know-how vagy szabadalom, amelyeket áruk további értékesítése céljából vagy a végső felhasználók részére végzett szolgáltatás céljából használnak.

Maga a franchise megállapodás olyan egyezmény, amelyben a franchise-átadó az átvevőnek közvetett vagy közvetlen anyagi ellenszolgáltatásért megengedi, hogy meghatározott árukat és szolgáltatásokat egy franchise rendszer keretében, a piacon való megjelenés céljából termeljen, használjon, illetve igénybe vegyen. . A megállapodásnak a következő elemeket kell tartalmaznia:- a közös név és cégjelzés használatának szabályozása,

16