Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai (Budapest, 1994)

XIV. Esettan

2. pontja értelmében semmis. A kölcsönös kizárólagossági kötöttségek, amelyek szerint a felperes a szerződésben kikötött területen az alperesen kívül más kereskedők részére nem szállíthat, továbbá, hogy ezen klauzula alapján az alperes az áruk beszerzésében és további értékesítésében korlátozott, a felek között a szerződés 85. §-a (1) bekezdése értelmében versenyt korlátozó természettel bírnak. A szerződések a versenyülalom alól nem mentesíthetők. Egyedi mentesítés esete nem áll fenn, és a csoportos mentesítés előfeltételei nem teljesíthetők. Versenyt korlátozó természetűnek minősítette a Legfelsőbb Bíróság azt a rendelkezést is, mely alapján az alperes a szerződésben meghatározott árukat csak a megengedett üzlethelyiségben értékesítheti.

Ennek az ítéletnek a jelentősége akkor különösen azért volt nagy, mert ez volt az első franchise szerződés, amelyre nézve a Német Legfelsőbb Bíróság az Európai Közösség által alkotott jogszabályokat alkalmazta, illetőleg amely később az alkalmazandó versenytilalmi korlátozások értelmezésére iránymutatóul is szolgált.

2. CAMPARI (1977. 12. 23.)

Ez a döntés egy termelési franchise rendszerre vonatkozik. Jelentőségét az adja, hogy az Európai Közösség Bizottságának első döntése volt, ami a franchising-et illette, annak ellenére, hogy először a szerződés franchising-ként való értelmezését tagadta, és helyette egy védjegylicencia szerződésről beszélt ítéletében. Ennek megfelelően a Bizottság az értékesítési franchising-ot találó módon a licencia szerződés speciális formációjának tekintette.

A Campari Milano által a Bizottságnál bejelentett meg153