Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
I. A műtárgyhamisítás szakmai szemmel - Bárki Gergely: Múzeumi rejtélyek és rejtvények - Czóbel-esetek
13. kép 14. kép 15. kép Vilmostól származik, aki ezekben az években szintén Hollandiában élt, és tudvalevőleg a holland konstruktivisták, a De Stijl csoport alapító tagjai közé tartozott. Czóbel egész pályafutása során nem festett nonfiguratív művet, még csak nem is kísérletezett az absztrakcióval, sőt kifejezetten elutasította. Huszár ellenben éppen ezekben az években kezdett absztrakt képekkel kísérletezni, főleg üvegablakterveket készített. Logikusnak tűnt, hogy a leginkább ólomüvegablak-tervnek tűnő kompozíciót is egy olyan művészhez kössük, akinek köze lehetett ekkoriban Czóbelhez Hollandiában. Miután a vásznat sikerült leválasztani a vakrámáról, és néhány tisztító nyílást is nyitottak a kép felületén, előkerültek a kifejezetten a De Stijl csoportra jellemző primer színek, kékek, sárgák, vörösek nagy homogén foltjaira utaló jegyek. A helyi restaurátor később arra az álláspontra jutott, hogy a teljes képfelület megtisztítása jelentős veszéllyel jár és esetleg sérülhet a homlokoldal, azaz a Bergeni szélmalom című festmény felülete is, ezért a restaurátori munka abbamaradt. Kutatásaimat azonban folytattam és megkértem a fentebb említett Fiú az ablak mellett című festmény technikai vizsgálatait végző céget, hogy készítsenek röntgenfelvételt a szóban forgó kétoldalas múzeumi festményről is.18 Amikor kézhez kaptam a hátoldalról készült felvételt (14. kép), az éppen fordítva állt a képernyőmön, mint ahogy korábban értelmeztem az absztrakt mű kompozícióját. Csak ekkor nyilallt belém, hogy egy ehhez nagyon hasonló üvegablaktervet láttam már valahol, de annak szerzője nem Huszár Vilmos volt, hanem a De Stijl csoport egy másik alapítótagja, Theo van Doesburg (15. kép). A holland művész legfrissebb monográfiájában bőséges adatolás áll az említett üvegablakterv mellett, és a részletes leírásból, a mű provenienciájának történetéből kiderült, hogy Van Doesburg ajándékba kapott Huszártól egy - azóta elveszett - üvegablakterv-festményt, amely nagy hatással volt rá, és ennek alapján készítette el saját üvegablaktervét.19 A szóban forgó Huszár Vilmoskompozíció reprodukcióját nem mellékelték a Van Doesburg-monográfiában, de hivatkoztak rá, így könnyű volt megtalálni (16. kép). Amikor fellapoztam a Sjarel Ex és Els Hoek szerzőpáros által jegyzett Huszár Vilmos-monográfiát20, már persze ismerősnek tűnt a hivatkozott, elveszett Huszár-üvegablakterv-festmény, hiszen annak reprodukciója a Bajkay Éva által írt kismonográfiában is megjelent21, sőt őt évtizedekkel megelőzve Kállai Ernő is reprodukálta.22 85
