Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)

I. A műtárgyhamisítás szakmai szemmel - Bárki Gergely: Múzeumi rejtélyek és rejtvények - Czóbel-esetek

4. kép, Czóbel Béla: Műterem akttal (Akt festőállvánnyal)

Fordított a helyzet a korábban az 1910-es évekre datált Műterem akttal (Aktfestőállvánnyal) című vászon4 esetében (4. kép), amelyet az új kutatási eredmények fényében már későbbre datáltam és az 1925-ös Párizsba való visszatérés időszakát bemutató teremben helyezhettem el. Nem csupán a stíluskritikai szempontok miatt tűnik indokoltabbnak egy-másfél évtizeddel későbbre helyezni a datálást (s persze ezt a képet már nem is veti ki magából a korszakos közeg), hanem egyéb egybehangzó források is alátámasztják, hogy a festmény csak 1925 után születhetett. A képen felfedezhető egy kitömött bábu, s Czóbel több interjúban is elmesélte, hogy ezt a bizonyos manökenbábut a Párizsba való visszaköltözése után vásárolta.5

ATTRIBÜCIÓS DILEMMÁK

Szignóesetek

A datálásnál sokkal nagyobb gondot okoznak a vitás attribúciós kérdések. A múzeum törzsanyagában - mint minden múzeumban a világon - előfordulnak kétes szerzőjű művek. Az egyik ilyen (volt) egy CZ monogrammal ellátott, korábban Czóbel Béla műveként leltárba vett grafika6, amelyre Rum Attila hívta fel a figyelmet azzal, hogy az nem Czóbel Béla alkotása, hanem Czigány Dezső egy szokatlan, katonaruhás portréja (5. kép). Szokatlan csupán azért, mert a gyermekeit egyedül nevelő özvegy festő nem vonult be a seregbe, ám a mű stílusát tekintve korántsem szokatlan, nagyon is beleillik Czigány Dezső 1910-es években kialakított stílusába, tehát Rum Czigány-attribúciója helytálló, vitán felül áll.

78