Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
I. A műtárgyhamisítás szakmai szemmel - Bárki Gergely: Múzeumi rejtélyek és rejtvények - Czóbel-esetek
illetően, ezekre igyekeztünk közösen választ adni, de sok esetben nem tudtunk közös nevezőre jutni. Attribúciós nézetkülönbségek is kialakultak, azaz olyan esetek, amikor egyes kurátortársakban felvetődött a gyanú, hogy némely beválogatott mű esetleg hamisítvány. Ezek után a Czóbel Múzeum 2015-ös első újrarendezése során fontosnak tartottam, hogy a kutatással járó problémákat ne söpörjük a szőnyeg alá, hanem nyíltan vállaljuk, hogy egyes művek esetében nincs megegyezés, vagy legalábbis nagy a bizonytalanság. Az állandó kiállításra egy-egy évre kölcsönkért magán- és közgyűjteményi darabok válogatásánál fontosnak tartottam azt is, hogy a felvetődő kérdések tisztázásához - mint egy alaposan felszerelt laboratóriumban - kéznél legyenek azok a művek, amelyek közelebb vihetnek a megoldáshoz, azaz az összehasonlításokhoz elengedhetetlen analógiaként szolgáljanak. Erre általában, normál múzeumi körülmények között ritkán nyílik lehetőség, de ebben a szisztémában a kiállítás nem pusztán a közönségnek szóló tárlatként, hanem a szakmát vitára, közös gondolkodásra invitáló műhelyként is funkcionál. Az általam problémásnak ítélt művek mellett magyarázó táblákat helyeztünk el, és a rövid szövegekben igyekeztem rávilágítani az egyes problémákra, így a laikus tárlatlátogatók is valamelyest szembesülhetnek azzal, hogy a kulisszák mögött, pontosabban éppen hogy a függönyt elhúzva milyen gondokkal küszködnek a téma kutatói. DATÁLÁSI PROBLÉMÁK A Czóbel életmű feldolgozása során jókora fejtörést okoz egyes művek datálása, ugyanis a művész legtöbb esetben csak a szignójával (vagy még azzal sem) látta el befejezett alkotásait, dátumot sok esetben nem írt sem a homlok-, sem a hátoldalra. A hamisítványok kiszűrése ezen okok miatt is jelentős nehézségbe ütközik. Mivel az oeuvre bizonyos periódusaiban a művész stílusa alig változott, pusztán stíluskritikai vizsgálat nem elégséges a konkrét mű dátumának - és nem mellesleg eredetiségének - meghatározásához. Tovább nehezíti a kérdést, hogy egyes korszakok szinte nyom nélkül tűntek el Czóbel életművéből, így hiányoznak a megfelelő kapaszkodók, a meghatározást támogató analógiák. A korai, fauve, illetve a Nyolcak festőcsoport időszakára eső, összességében az első világháborút megelőző periódus a leghiányosabb, holott a források tükrében éppen ez az időszaka tekinthető talán a legjelentősebbnek. Hasonlóan megtépázott a hollandiai és a berlini emigráció időszaka is, de a későbbi - már a Párizsba való visszaköltözést követő - korszakából is számos lappangó műről van tudomásunk, mindamellett, hogy felbecsülni is nehéz azon alkotásainak a számát, amelyekről még csak fekete-fehér reprodukcióval sem, sőt semmilyen információval nem rendelkezünk. A Czóbel Múzeum törzsanyagában több olyan évszámmal el nem látott festmény is kérdőjelként áll előttünk, amelynek utólagos datálásával vitatkozni lehet. Ilyen például a Tengerparti sziklák című, korábban 1930-ra datált tájkép1 is, amelynek festői megoldásai alapvetően különböznek a korszak, azaz az 1930 körüli évek biztosan datált műveitől (1. kép). 75
