Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
I. A műtárgyhamisítás szakmai szemmel - Lengyel László: „Ami majdnem az...”
12 Térey és Petrovics kapcsolatáról, valamint Porkay szerepéről Térey eltávolításában lásd Radványi Orsolya: Térey Gábor tevékenysége a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárában. Budapest, 2014, 165-167. o. 13 Hoffmann Edit - Domán Andrea (szerk.): Országos Magyar Szépművézeti Múzeum: A Grafikai Osztály LXXXI. Kiállítása. Másolatok hamisítványok. Budapest, 1944. február 14 Uo. Rembrandt Zsuzsanna a fürdőben című, a Berlini Képtárban lévő műve előkészítő vázlatának tartott rajzról bebizonyosodott, hogy az csak a nagymester munkája után készült (papír, tus, vöröskréta, biszter, Ltsz.: 1737). A Menekülés Egyiptomba című Bernini-rajz-másolat (papír, lavírozott bisztertoll, Ltsz.: 2280) pedig azért vált igazán fontossá, mert annak eredetije elveszett, és a firenzei Uffiziben egy a budapestinél csak gyengébb másolata ismert. 15 Szilágyi János György - Harasztiné Takács Mariann: Műhelytitkok, hamisítványok. Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1966. A kiállítás bemutatott hamis ókori és reneszánsz kori szobrokat, festményeket, barokk grafikákat, és hamis modern festményeket, Matisse, Picasso és Csontváry műveinek imitációit. 16 Főzy Vilma - Lackner Mónika - Wilhelm Gábor: Eredeti-másolat - hamisítvány. Tárgyak párbeszédben. Néprajzi Múzeum, 2003. november - 2004. szeptember 17 Lengyel László: Tárgyak párbeszédben. Műértő, 2004. április, 8. o. 18 Révész Emese (szerk.): „Eredeti másolat”. Balló Ede és XIX. századi magyar kortársainak művészi másolatai a reneszánsz és a barokk művészet remekművei után. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest, 2004. A kiállításhoz kapcsolódó konferencia („Imitáció és kreáció”. „Másolat replika parafrázis a képzőművészetben a középkortól napjainkig” 2004. okt. 28-30.) kitűnően egészítette ki a művészi másolat helyét és szerepét fölvető kiállítási katalógus tanulmányait. 19 Az 1996-os kiállítás (a Nyíregyházi Városi Galériában) rendezője Goda Gertrud volt. A képhamisítás világa - Hamisítványok a Herman Ottó Múzeum Képzőművészeti gyűjteményéből. 2009, rendezte Pirint Andrea. 20 A Szépművészeti Múzeumban - levéltári adatokkal igazolhatóan- szolgáltatási díj ellenében készítettek műtárgybírálatokat 1906 és 2008 között. Garas Klára szíves szóbeli tájékoztatása alapján tudjuk, hogy a második világháború és az azt követő infláció idején aranyért készítették a bírálatokat, amit a múzeum egyik alkalmazottja patikamérlegen mért a bírálati teremben. 21 A két múzeum egyesítése után a két adattár is egyesül, kiegészülve és együttműködve az Artpool adattárával. 2019-ben ezek az adattárak mint a múzeum adattári főosztályának részegységei egy helyre is költöznek a tervek szerint, a Szabolcs utcába, a tervezett Közép-európai Művészettörténeti Kutató Intézetbe. 22 Anna Sommers Cocks : Comment: Is expertise at risk at the Victoria and Albert Museum? The Art Newspaper, 13, 03. 2017. 23 Szilágyi János György: Legbölcsebb az idő. Antik vázák hamisítványai. Corvina, Budapest, 1987 24 Radnóti Sándor: Hamisítás. Budapest, 1995. Angolul: The Fake: Forgery and its Place in Art. Rowman 8c Littlefield Publishers, 1999 25 Radnóti Sándor: i. m. 93-177. o. 26 Kutatóintézeti háttérrel Kriston László fizikus csaknem egyedüliként végzett anyag- és technikai vizsgálatokat 1968 és 2004 között, és ezeket az ismereteket oktatta is. Kezdetben az Magyar Nemzeti Galériában, majd a Műemlékvédelmi Felügyelőségnél, az elmúlt két évtizedben pedig független kutató-restaurátorként és az MKE restaurátor tanszékének tanáraként Velledits Lajos munkája hozott figyelemre méltó eredményeket a műtárgyak vizsgálatában. A faanyagok dendrokronológiai meghatározásaiban pedig Boros Ildikó vált a terület specialistájává saját kutatásai és nemzetközi kapcsolatok segítségével. 27 Lionel Casson: Ship and Seamanship in the Ancient World. Johns Hopkins University, Baltimore-London, 1971, p. 235. Casson a Publicus Flavis Vegetius Renatus 384-385 között írott, Nagy Theodosius (vagy III. Valentinianus) császárnak ajánlott Epitome rei militaris című, négykötetes munkájából idézett (Vegetius 4.-37.). 28 Elterjedt félreértés a hazai szakkutatók körében, miszerint George Braque találta volna ki a hadihajók zavaró álcázásának festői módszereit. Ezt cáfolnunk kell, a Section de Camouflage munkájában részt vevő művészek: Andre Mare, Jacque Villon, Andre Dunnoyer de Segonac, Eugen Corbin, Louis Coingot. Guirand de Scevola: «Souvenirs du camouflage». La Revue des Deux Mondes, janvier 1951. 29 André Mare: Cubisme et camouflage: 1914-1918. Bernay, Musée municipal des Beaux-Arts, 1998 30 Gertrude Stein: Autobiographie d'Alice Toklas. Gallimard, Paris, 1934 31 A gestaltpszichológia és korszak látáslélektani ismereteit Rudolf Arnheim barátsága révén közelről ismerő és munkáiban alkalmazó Kepes a camouflage-program keretében, nagy méretekben alkalmazta azt, amit a New Bauhaus Fényműhelyében laboratóriumi méretekben már évek óta műveltek. Majd csak az 1960-as években létrejövő olyan művészeti műfajok előfutárait teremtették meg, mint az environmental art és a land art. Lengyel László: A fény embere. Kepes György (1906-2001) születésének centenáriumára. Artmagazin, 2006/6., 51-52. o. 32 Két francia, Jean-Michel Verret és Dominique Langenaux, és két amerikai, Philippa Dawkins és John Noyola együttműködésével készült el két hónap alatt a falfestmény. Jean Michel Verret: 360° á Tömbre (680° F at the shadow) 1995-1996, Edition Unique, pp. 82-91. 33 Erdély Miklós művét 1979-ben sikerült megvásárolnom a Sárospataki Képtár gyűjteménye számára, több más alkotásával együtt. Először a Budapest Galéria Helyzet/A 70-es évek a Sárospataki Képtárban című kiállításán (Budapest, 1983. április 23. - június 19.) voltak láthatók. 34 A szakkutatók 1973 körűire teszik az Azonosítás elméleti vizsgálatok című szövegének keletkezését, de az már 1972-ben a Szétfolyóiratban megjelent (szerk.: Ajtony Árpád, 1972 közepe-vége, 49-50. o.). Beke László - Peternák Miklós és a Magyar Műhely szerkesztősége. Erdély Miklós: Második kötet. Magyar Műhely, Párizs-Bécs-Budapest, 1991, 87. o.; Szőke Annamária: „Titok a jövő jelenléte”. Tudomány a művészet határain belül Erdély Miklós művészetében. Ponticullus Hungaricus, 2007. március 35 Különleges technikájú lapja az Artmagazin 2005/5. számának mellékleteként jelent meg Varga Buda közreműködésével, és a folyóirat címlapja is e mű variációja. 36 A százezer forintért vásárolt festményről Bellák Gábor gyorsan kiderítette, hogy az hetven éve lappangó Csontváry-mű. A hamis Gulácsy-szignó eltávolítása után aukcióra került, és kilencvenmillió forintért kelt el. Nagyházi Galéria 121. Au. 2005. dec. 6-7. No. 356.; Bellák Gábor: Amire hetven éve vártunk. A teniszező társaság Csontváry Kosztka Tivadartól. Artmagazin, 2005/5., 56-75. o. 37 Bujanovics Eduárd, a Fáik Art Fórum rendezője és Rófűsz Ferenc Oscardíjas filmrendező égették el a képeket. Ez idő tájt hasonló megoldást alkalmazott a MissionArt Galéria tulajdonosa, Kishonthy Zsolt is, tévékamerák előtt semmisített meg egy hamis Pittner Olivér-pasztellt, amelyre korábban ők adtak téves szakértői véleményt. Fontos tény, hogy a megsemmisítés előtt kifizették a kép árát a kárvallott gyűjtőnek. 38 A kiállítás sikerét jelzi, hogy az eltelt tíz évben tizenkét alkalommal mutatták be az ország különböző városaiban. VÁM Design Center Fazonigazítás 2008. Révész Emese: Hamisítás. VÁM Design Center, Műértő, 2008. 01. 39 Borhy László - Számadó Emese (szerk.): Római kori csontfaragványok és modern hamisítványok. Csontfaragó művészet Brigetóban. Acta Archeologica Brigetionensia, ser. 1, vol. 2, 2001 40 Marosi Ernő: Orvos, magadat gyógyítsd (Lk. 4,23). Élet és Irodalom, 2016. december 19. 41 1917-ig a Kilényi-gyűjteményben mint Lucas Valkonborch műve volt ismert. Ernst Múzeum Aukcói, II. 1917, no. 142., illetve IX. tábla. 1969-ben a BÁV 21. Aukcióján no. 104. (Holland festő, 1623). 42 Mravik László: Válogatás magyar magángyűjteményekből. MNG, Budapest, 1981. No. 75., 204. o. 43 Kovács Zoltán: Wanted. Lappangó műtárgyaink VI. Előkerült művek. Artmagazin, 2006/2., 24-28. o. 44 Bárány-Oberschall Magda: Albert Cuyp egy ismeretlen képe. Magyar Művészet, 1936/93., 284-286., 285. o. 45 Mravik László: Válogatás magyar magángyűjteményekből. MNG, Budapest, 1981. No. 93., 213. o. (Ember Ildikó) 46 A festmény fragmentumai: Barbault, Jean (Viarmes (Val-d’Olse) 1718 - Róma 1762) A Föld allegóriája. Olaj, vászon a) A kompozíció alsó harmada. 142 x 211 cm, Jelezve lent középen: A csörgődobon: J. Barbault, Romáé 1753. A kép további töredékei: b) 103 x 78 cm. Felhőkre könyöklő női hátalak; c) 37 x 29 cm. Fehér ruhás nő feje d) 67 x 64 cm. Két lebegő puttó drapériákkal; e) 79 x 41 cm. Átlósan lebegő angyal; f) 57 x 64 cm. Fenti puttó lábai, és két nő félalakja. 47 Késmárky Mária - Kőhelyi Mihály: Déri Múzeum Évkönyve. 1973,327. o. 48 Kontha Sándor: Medgyessy Ferencné visszaemlékezései. Holmi, 2006. január, 67. o. 49 Mark Jones: Fake? The Art of Deception. London, 1990, pp. 226-227 50 Stefano Ionescu: Handbook of Fakes by Tuduc. Boston, 2010, p. 130. 53
