Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
I. A műtárgyhamisítás szakmai szemmel - Lengyel László: „Ami majdnem az...”
Illúzió és valóság, eredeti és hamis viszonyát újabban hazai műemlékeink „helyreállítása” kapcsán is módunk van tanulmányozni. A középkori (1264 és 1676 között épült, alakított és lakott) füzéri vár helyreállítása filmgyári képzeteket kelt. Az örökség a hamisítás iskolapéldájává emelkedett, nem kis pénzügyi ráfordítással, most már harmadik szakaszához érve. Elveszítette eredeti állapotát; amit itt rekonstrukciónak neveznek, az a múlt és egy építészeti emlék meghamisítása (21-24. kép). A XXI. században valamiféle újhistorizmus jegyében kölcsönöztek „alkatrészeket” több forrásból. Lemásolva felvidéki várakból falfestményeket (Maximilian Mann müncheni festőnek a XIX. század második felében Árva-várába készített dekorációját „középkoriként”, egy utánérzés másolataként) és a helyi plébániatemplom oltáráról festett részleteket, a miskolci avasi templomból mérműves ablakokat, az MNG gyűjteményéből gótikus oltárt (a kisszebeni Angyali üdvözlet oltár átszabott, erősen redukált részletéből önállósítva). Soha nem volt színes üvegablakokat, inkrusztált kőburkolatot, szószéket stb. kreáltak. Nem lehetetlen, hogy a vár még föl nem tárt területéről a jövőben előkerül valami töredék, például az ablakok kereteiből, ami még kérdésesebbé teheti a rekonstrukció módszereit. A filmgyári díszletté, kitalált múlttá változtatott építmény nemcsak az architektúra, de berendezése okán is hamis műtárgy. Füzér vára esküvők, vendéglátóipari rendezvények, a jelenkori turizmus bevételorientált helyszínévé emelkedett máris. Erre mondják büszkén, hogy élővé tették, funkciót kapott. A kortárs építőművészet felelősségéről szól a projekt 2016-os Pro architectura díja és annak indoklása a füzéri vár újjáépítéséről: „identitásunk és nemzeti közösségi tudatunk értékes és méltó bástyája”. A szakterület egyik legavatottabb professzora, Marosi Ernő akadémikus így összegezte véleményét: „Aki ezt látta, már birtokában is van az egységcsomagolásban forgalmazott »középkor« kivonatának! [...] Hamisítás esete forog fenn, mert nyilvánvaló a megtévesztés szándéka.”40 A vár újjáépítői úgy érzik, a magyar nép zivataros századaiból örökölt Vár állott, most kőhalom” himnikus mélabújának ellenszerét sikerült megtalálniuk. Ezt sugallják a füzéri vár már építési engedéllyel bíró további fejlesztési tervei. A várkápolna rekonstrukciója a történeti hitelességgel körülbelül olyan viszonyban van, mint a W. Petersen Trója című, 2004-ben készült filmjéből a törökországi flhannakale egyik terén fölállított Trójai faló filmgyári díszlete (7. kép). Nem véletlen, hogy az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága a füzéri vár újjáépítését műemlékvédelmi Citrom-díjban részesítette. ISMERETLEN FESTŐ: Háromkirályok imádása, 1 920 körüli hamisítvány A Szépművészeti Múzeum bírálatára került ez az 1400-as évek elején készültnek látszó reneszánsz itáliai festmény (25. kép). A festményt a korszak szakértői közvetlen vizsgálat és stíluskritikai ismérvek alapján, ha nem is elsőrangúnak, de hiteles, a sienai iskola körében készült érdekes műnek vélték. Gentile da Fabriano 1423-ban készült azonos témájú, nagy méretű, a firenzei Uffiziben őrzött kompozíciójának ismeretében festették. A kártevő rovarok kirepülő nyílásaival tarkított fatábla és eredeti keretezése egy időben készültnek, együtt öregedettnek látszott. A restaurátori, technikai vizsgálatokat követően sikerült egyértelművé tenni, hogy csak 1916 után készülhetett, mivel titánfehér festéket tartalmaz.
