Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
II. A műtárgyhamisítás elleni fellépés intézményes eszközei - Kármán Gabriella: A büntetőjog eszközei a műtárgyhamisítás ellen, az igazságszolgáltatás tükrében
hogyan fordulhat az elő, hogy a beadó és a vevő adatai nem állnak a galéria rendelkezésére. A leírt eset alapján indokolt átgondolni a műkereskedő speciális felelősségének előírását is. A megfelelő polgári jogi és közigazgatási rendelkezések nagymértékben hozzájárulhatnak a műkereskedelmi tevékenység hitelességéhez, egyúttal a büntetőjog alkalmazásának helyét is kijelölnék, és a bizonyítás szemszögéből is egyértelműbb kereteket teremtenének. A HENT Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának különböző szakterületeket képviselő tagjai részéről egybehangzó igény volt a műkereskedelmi tevékenység speciális - fogyasztóvédelmet, kulturális örökségvédelmet kiemelten szem előtt tartó - szabályainak megalkotása, a hamisítás elleni eszközrendszer részeként. 2014 nyarán elkészült egy szabályozási javaslat, amellyel kapcsolatban azóta több egyeztetés történt. A javaslatból egyelőre nem lett jogszabály, azonban szakmai vélemények szerint az jó kiindulási alap a közeljövőben a szabályozás újabb kezdeményezéséhez. A szabályozás legfontosabb pillérei: • szakképzettség (szakképesítés) előírása; • elérhetőség, ellenőrizhetőség biztosítása; • az eladás tárgyául szolgáló tárgyak meghatározása; • az eladás tárgyául szolgáló tárgyak nyilvántartása; • eredetiség igazolása. Ennek értelmében a műkereskedőnek naprakész nyilvántartást kellene vezetnie a műkereskedelmi tevékenység tárgyául szolgáló, a jogszabályban meghatározott értékhatár felett kínált kulturális javakról. A nyilvántartásban rögzíteni kellene: a kulturális javak azonosítást segítő adatait, a beadó személy nevét és adatait, valamint az eladás adatait (a vételárat), és a vevő adatait is. A szabályozási javaslatban szerepel az is, hogy meghatározott értékhatár felett kínált kulturális javak eladása esetén eredetiségigazolást is kell adni. A műkereskedők egy részénél mindez jelenleg is így történik. A HAMIS TÁRGYAK SORSA A hamisítás elleni fellépés szemszögéből problémát jelent, hogy a vizsgálat tárgyát képező ügyek elbírálása szempontjából hatályos Btk. (1978. évi IV. törvény) szerint a hamis tárgyakat ki kellett adni a jóhiszemű tulajdonosnak.16 77. § (1) El kell kobozni azt a dolgot, a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak, b) amelynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik, c) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre, d) amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak. (2) El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul. (3) Az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott, feltéve, 188
