Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
II. A műtárgyhamisítás elleni fellépés intézményes eszközei - Kiss Zoltán Károly: A műgyűjtés és a műkereskedelem jogi szabályrendszere
ráébredniük arra, hogy csak egy jogilag megfelelően körülbástyázott és költségvetési oldalról megtámogatott célirányos nemzeti stratégia képezheti az alapját a kortárs képzőművészetünkben rejlő kreatív erőforrások globális szintű kiaknázásának, a tehetséges alkotók menedzselésének, képzőművészeink szélesebb körű nemzetközi elismerésének, a műgyűjtés népszerűsítésének és mindezek együtthatójaként a műkereskedelem újbóli felvirágoztatásának. IRODALOM Gyenge Anikó: A képzőművészeti alkotások szerzői jogi védelméről - különös tekintettel a követő jogi szabályozás módosítására. Infokommunikáció és Jog, 2005/7. Kocsis Miklós - Tilk Péter (szerk.): A művészet szabadsága -alkotmányjogi megközelítésben. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2013. Németh Balázs: A műtárgyhamisítás és a vele szembeni fellépés lehetséges eszközei Magyarországon. artPortal Magazin, 2013.02.27. https://artportal.hu/magazin/a-mutargyhamisitas-es-a-vele-szembenifellepes- lehetseges-eszkozei-magyarorszagon/ Pogácsás Anett: Vizuális művekkel kapcsolatos szerzői jogi kérdések. In: Legeza Dénes (szerk.): A szerzői jog gyakorlati kérdései. Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből (2010-2013) fennállásának 130. évfordulója alkalmából. SZTNH, 2014. Vaszari Tamás: Jegyzetek a művészvilág és a műkereskedelem működéséről. Lásd: http://vaszaritamas.blog. hu/2015/10/31/ jegyzetek_a_muveszvilag_es_a_mukereskedelem_mukodeserol http://www.artpool.hu/Research/fogalom/fluxus.html http:// www.hungart. org/jogositas-menete/ http://www.mukereskedok.hU/oldalak/5/utmutato-mutargyvasarlashoz https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/SZJSZT_szakvelemenyek _pdf/ szjszt_szakv_2006_l 0_rec_pdf pdf JEGYZETEK 1 Gajzágó György: Morpheus Program - a változások időszerűsége. INTERART Alapítvány, 2016 2 Jelen fejezet alapjául a szerző ugyanezt a címet viselő, az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2018/1. számában megjelenő tanulmánya szolgál annak hangsúlyozásával, hogy ott értelemszerűen bővebben került sor a szerzői jogi (elsődlegesen a követő jog), a műtárgyfelügyeleti (védetté nyilvánítás, kiviteli engedélyezés) és adójogi szabályok kifejtésére, https://www.sztnh.gov.hu/sites/ defaultlfileslfileslkiadvlszkvlszemle-20l8-0H02-kisszoltan.pdf 3 A művészet szó egy görög szóból ered, de már az ókorban is ismert és használatos volt. Az akkori időkben azokat nevezték művésznek, akik alkottak valamit a közösség számára. Sokszor a tudományok egyes részeit is a művészetek közé sorolták, így akkoriban ez igen tág fogalom volt. Manapság már a művészet jobban körülhatárolt irányzat, hiszen nagyobbrészt esztétikai értelemben használjuk. Teljes mértékben még mindig nem tisztázott, hogy mi is tartozik konkrétan a művészet fogalmába, és mi az, ami biztosan nem. így, hogy a határok nincsenek kijelölve, igazából sok mindent besorolhatunk a művészet fogalma alá. Talán a legjobban megfogalmazható és a köznyelv számára is érthető leírás, hogy a művészet a valóság visszatükrözése. Lásd http://www.profartis.hu/a-muveszet-fogalma 4 Magyarország Alaptörvénye X. cikkének (1) bekezdése. 5 Magyarország Alaptörvényének IX. cikke. 6 Kocsis Miklós - Tilk Péter (szerk.): A művészet szabadsága - alkotmányjogi megközelítésben. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2013,40. o. 7 24/1996. (VI. 25.) AB határozat. 8 Lásd http://www.mukereskedok.hu/oldalak/5Zutmutatom u targyvasarlashoz 9 Az örökségvédelmi törvény 7. § 10. pontja szerint kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai- az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások. 10 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:253. § (5) bek. 11 A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény VII. fejezet: A személyhez és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok. 12 Ptk. 5:55. §: E törvényt kell alkalmazni a hatálya alá tartozó olyan kérdésekben, amelyeket a szerzői jogról és az iparjogvédelemről rendelkező törvények nem szabályoznak. 13 Ptk. 5:1. § (1) bek.: Birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja. 14 Az MNB 2014. januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár Programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldi tulajdonba került legfontosabb műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok itthon tartása, illetve olyan kiemelkedő értékű műkincsek megszerzése (letétként történő átadása) a hazai múzeumok számára, amelyek hiánypótlóak és jelentős mértékben gyarapítják a közgyűjteményeinkben őrzött nemzeti és egyetemes kulturális örökséget. 15 Vaszari Tamás: Jegyzetek a művészvilág és a műkereskedelem működéséről. Lásd: http://vaszaritamas.blog.hu/2015/10/31/ jegyzetek_a_muveszvilag_es_a_mukereskedelem_mukodeserol (Utolsó letöltés: 2018. szeptember 18.) 16 Az adókedvezmény megszüntetése a műkereskedelem valamennyi szereplőjének súlyos érvágást jelentett; a befektetők jelentős része kivonult erről a piacról. A szakma képviselői azóta is harcolnak a kortárs műtárgy-vásárlási adókedvezmények visszaállításáért, egyelőre eredmény nélkül. 17 A különbözet szerinti adózás lényege szerint a kereskedő (árverésszervező) által fizetendő áfa alapja - fő szabályként- az árrés, vagyis a vételi és az eladási ár különbözete. 18 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (áfatörvény). 19 Eredeti műalkotás tulajdonjogának műkereskedő közreműködésével történő visszterhes átruházása (Szjt. 70. §-a). 20 Szjt. 70. § (2) bek.: E § alkalmazásában eredeti műalkotás a képzőművészeti alkotás (pl. kép, kollázs, festmény, rajz, metszet, nyomat, litográfia, szobrászati alkotás), az iparművészeti alkotás (pl. falikárpit, kerámia, üvegtárgy) és a fotóművészeti alkotás, feltéve, hogy azt maga a szerző készítette, vagy olyan másolat, amely eredetinek minősül. Eredetinek minősül a másolat, ha korlátozott számban a szerző maga készítette, vagy az ő irányításával készült. A sorszámmal, a szerző kézjegyével ellátott, vagy más alkalmas módon a szerző által megjelölt műpéldányt ilyen másolatnak kell tekinteni. (3)E § alkalmazásában műkereskedőnek minősül a műalkotásokat forgalmazó természetes vagy jogi személy. 21 Pogácsás Anett: Vizuális művekkel kapcsolatos szerzői jogi kérdések. In: In: Legeza Dénes (szerk.): A szerzői jog gyakorlati kérdései. Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből (2010- 2013) fennállásának 130. évfordulója alkalmából. SZTNH, 2014,90. o. 22 A Fluxus nemzetközi művészcsoport, amely az 1960-as évek elején jött létre és abban az évtizedben élte virágkorát. A latin eredetű elnevezés „áramlás”-t jelent, ezzel is utalva a csoport és tevékenysége állandóan változó, „fluktuáló” jellegére. A Fluxus legfontosabb célkitűzése a művészet és az élet közti határok elmosása, legjellemzőbb jelszavai: „minden művészet”, „mindenki művész”. Szellemes, provokatív, banális vagy éppen harsányan látványos megnyilvánulásaival szembehelyezkedik a hagyományos 160
