Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
I. A műtárgyhamisítás szakmai szemmel - Sajó István: Az anyagtudomány lehetőségei festmények eredetiségvizsgálatában
A műtárgyak tudományos vizsgálatának elsődleges célja a műtárgyak jobb megismerése, az előállításukhoz használt technikák és anyagok azonosítása, jellemzése. A többnyire közgyűjtemények anyagán a legkorszerűbb eszközöket is bevető vizsgálatok költségeit alapkutatási (akadémiai) modellben finanszírozzák - az ezekből szerzett ismeretek jelentik a létrehozott értéket. Nagyobb múzeumok általában saját kutatóhelyet üzemeltetnek, az anyagvizsgálati módszerek mellett a vizsgált mintatípusok (műtárgyak) sajátságait is jól ismerő szakemberekkel. A korszerű mérőeszközök mérési adatainak értelmezése mind a vizsgáló módszer, mind a vizsgált tárgy alapos szakmai ismeretét igényli. Az így fölhalmozódó tudásanyag alkalmas lehet a műtárgy-kereskedelemben forgó hamisítványok felismerésére is. Erre a célra a már bejáratott, tudományos vitákon túljutott értelmezésű módszereket használják, amelyek költségeinek arányban kell állnia a vizsgált műtárgy értékével. Az anyagvizsgálati eredményeket a többi - művészettörténeti, készítéstechnikai stb. - megközelítésből származó ismerettel összefüggésben kell értelmezni. Ehhez a megfelelő felkészültségű szakemberek együttműködése szükséges. Szem előtt kell tartanunk, hogy csak a hamisítás bizonyítható, az eredetiség csak valószínűsíthető. Műtárgyunk minél több oldalról vizsgálva nem bizonyul hamisítványnak, annál valószínűbb, hogy eredeti. Az újabb, fejlettebb vizsgálómódszerek olyan hamisítványok lebuktatását is lehetővé teszik, amelyekkel korábban sikerült megtéveszteni a legjobb szakembereket is. De ne feledjük, nem csak a vizsgálómódszerek, a hamisítók és lehetőségeik is fejlődnek! A műtárgyak igen változatos társaság, hamisításuk és anyagvizsgálatuk is igen szerteágazó - a teljes áttekintést meg sem kíséreljük. Egy fontos és jól áttekinthető csoportjuk, a festmények vizsgálatára összpontosítunk - ezen keresztül mutatjuk be egy kereskedelmi szempontból is jelentős műtárgytípus vizsgálatának logikáját. VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A számos lehetséges módszer közül a gyakorlatban leghasználhatóbbakat vesszük sorra, amelyek a felmerülő kérdés jellegétől függően jó eséllyel igénybe vehetők. Fontos tulajdonságuk, hogy mennyire károsítják a vizsgált tárgyat. A legjobb esetben mintavételre, minta-előkészítésre sincs szükség - a tárgy egészben vizsgálható és nem is károsodik a mérési folyamatban (noninvasive módszerek). A mintavételre a legtöbb módszer esetében szükség van, de ha a mérési folyamat nem változtatja meg a vizsgált mintát, akkor roncsolásmentes (non-destructive) módszerről beszélünk. A technikai fejlődés általában egyre kisebb mintamennyiségek vizsgálatát teszi lehetővé. A következőkben a fontosabb vizsgálómódszereket vesszük végig. Az alkalmazási lehetőségeik rövid ismertetésére helyezzük a hangsúlyt, működésük megértése kívül esik jelen dolgozat célkitűzésein. A terület iránt alaposabban érdeklődők részletesebb ismertetést találhatnak az egyes módszereknél hivatkozott forrásokban1. Optikai mikroszkópia: Az egyik legrégebben használt vizsgálómódszer, amelynek alkalmazására akár egy igényesebb restaurátorműhely is berendezkedhet. Megfelelően előkészített (metszet, csiszolat) mintáról számos olyan ismeret megszerezhető, amely az eredetiség eldöntésére vagy a szükséges további vizsgálatok kijelölésére alkalmas.2 114
