Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)

I. A műtárgyhamisítás szakmai szemmel - Kovácsné Gőgös Ágota: Aba-Novák Vilmos festményeinek restaurátori vizsgálata és ennek szerepe a hamisítványok felismerésében

IRODALOM

Czeizel Endre: A magyar festőművész géniuszok sorsa. Galenus Kiadó, 2009. Galambos Éva: A szervetlen pigmentek polarizációs mikroszkópos vizsgálatának szerepe. DLA értekezés, 2007.

Vihart Anna: Szerves és szervetlen fekete és szürke pigmentek fénymikroszkópos vizsgálatai és kimuta- tási lehetőségei. DLA értekezés, 2011

Tuzson Eszter: Műtárgyak mikroszkópos fafaj-meghatározása

Restaurátori vizsgálatok és egyéb tudományterületek kapcsolata. DLA értekezés, 2014.

http://www.museenkoeln.de/ impressionismus/default.asp

JEGYZETEK

1 A hatékony elemzéshez nélkülözhetetlen, hogy különböző tudományterületek képviselői nyitottakká váljanak a másik szakember által végzett tevékenységre.

2 Külföldön már számos alkalommal végeztek hasonló vizsgálatsorozatot, ezek közül említésre méltó a kölni Wallraf- Richartz Múzeum tevékenysége és online publikációja (http://www. museenkoeln.de/impressionismus/default.asp)

3 Aba-Novák Vilmos (1894-1941) alkotásait már életében hamisították, a mai napig leggyakrabban hamisított művészek közé tartozik.

4 A festő temperaképei hamar keresetté váltak, Magyarországon és külföldön egyaránt. Korabeli újságcikkek számoltak be hamis Aba- Novák festmények felbukkanásáról és a hamisítók kézre kerítéséről.

5 Novák Vilmos az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára nyert felvételt 1912-ben. „A felvételikor derült ki, hogy a főiskolán ő lesz a negyedik Novák családnevű diák. Amikor ezt elpanaszolta középiskolai rajztanárának, az elővette a magyar-latin szótárt, és az első oldalon, az első szóra rábökve az Aba művésznév felvételét ajánlotta neki.” Czeizel, Endre: A magyar festőművész géniuszok sorsa (2009) 406. oldal

6 A vizsgált 24 mű közül 21 festmény fotózása a Magyar Nemzeti Galéria fotóműtermében történt, Fehér Katalinnak, a múzeum fotósának közreműködésével.

7 Az elmúlt évek során több szakdolgozat, illetve doktori értekezés látott napvilágot, melyek mind beépülnek az anyagvizsgálat oktatásának anyagába. Kimondottan a pigmentek meghatározásával foglalkozó értekezések: Galambos, Éva DLA: A szervetlen pigmentek polarizációs mikroszkópos vizsgálatának szerepe (2007) / Vihart, Anna DLA: Szerves és szervetlen fekete és szürke pigmentek fénymikroszkópos vizsgálatai és kimutatási lehetőségei.(2011)

8 Az alapozás leírása szerepelt a művész naplójegyzeteiben, valamint elhangzott Molnos Péter művészettörténész Aba-Novák hamisítványokkal foglalkozó előadásában is.

9 Példaként hozható fel a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található a Falusi utca gázlóval címet viselő Aba-Novák Vilmos temperakép, melynek mérete 100 x 200 cm. A fél cm vastag rétegelt lemez meghullámosodott.

10 2014-ben készült el Tuzson, Eszter DLA értekezése, Műtárgyak mikroszkópos fafaj-meghatározása Restaurátori vizsgálatok és egyéb tudományterületek kapcsolata címmel. A tanulmány összefoglalja

a leggyakoribb műtárgyalkotó fafajták mikroszkópi tulajdonságait, segítségével könnyebben azonosíthatók a fa hordozók.

11 A szerves kötőanyagok, ragasztóanyagok vizsgálatánál eredményesen használható az infravörös spektroszkópia (FTIR), melyhez viszonylag kis mennyiségű minta elegendő. Ennek a nagyműszeres vizsgálatnak a hátránya azonban, hogy a pontos anyagmeghatározáshoz a szakembernek rendelkeznie kell a megfelelő referencia spektrumgyűjteménnyel. Továbbá téves megállapításokat eredményezhetnek, ha a rendszerben jelentkező anyagok spektrumai egymáshoz közel esnek.

110