Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
I. A műtárgyhamisítás szakmai szemmel - Váli Zsuzsanna: Műtárgyvizsgálati eljárások a műtárgyhamisítások leleplezésének szolgálatában
A dendrokronológia műtárgyak datálására bizonyos keretek között jól használható módszer, ez azonban akkor igaz, ha egyéb információk is a rendelkezésünkre állnak, ugyanis a dendrokronológia révén csupán a fa kivágásának éve határozható meg21, és nem a műtárgy készítésének pontos dátuma, ahogy azt gyakorta tévesen hiszik a vizsgálati eljárással kapcsolatban. A nyomelem-összetétel valamint az izotóp-összetétel vizsgálata révén tájékoztatást kaphatunk a vizsgált anyag - például pigment - származási helyéről, feldolgozási módjáról. A torinói lepellel kapcsolatban tárgyalt radiokarbon-datálás széntartalmú anyagok kormeghatározására, illetve más radioaktív izotópok vizsgálata a XX. század második felében készült hamisítványok lebuktatására is felhasználható. A XX. század első felének avantgárd festészetében már számos olyan pigmentet használtak ugyan, amelyek a mai napig forgalomban vannak, azonban az 1945 és 1963 között végrehajtott atomkísérletek során felszabadult radioaktívizotópok az ekkor keletkezett szerves és feldolgozott szervetlen nyersanyagban kimutathatók. BEFEJEZŐ GONDOLATOK Számos egyéb vizsgálati módszer létezik22, amelyek bemutatására most nem kerül sor. Azonban általános érvénnyel elmondható, hogy a vizsgálati eljárás megválasztásánál azt kell szem előtt tartanunk, hogy az adott vizsgálat megfelel-e az általunk megválaszolni kívánt kérdés eldöntésére. Alapelv, hogy az új tudományos módszerek megbízhatóságáról meg kell győződni bizonyító erejű felhasználásuk előtt; olyan módszer alkalmazható, amelyet a szakma elfogad23 és amelynek ismertek nem csupán az előnyei, hanem a hátrányos velejárói is. A magyar képzőművészek életműve sok esetben monográfiái szempontból is feldolgozatlan, azonban alig van olyan alkotó, akinek a munkásságát átfogó módon, anyaghasználati és készítéstechnikai szempontból is kutatták volna. Ennek támogatása, az intézményi és személyi feltételek megteremtése egyaránt jelentős haszonnal járna kulturális örökségünk megismerése és megőrzése, valamint a hamisítványok felderítése terén. IRODALOM Anheuser, Kilian: Forensische Kunsttechnologie. Die Untersuchung von Fälschungen mit naturwissenschaftlichen Methoden. Restauro, 3/2017. Balláné Füszter Erzsébet: A személyazonosítás. In: Lakatos János (szerk.): Kriminalisztikai alapismeretek. Egyetemi jegyzet. Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2005. Brewer, John: The American Leonardo: ATale of Obsession, Art and Money. Oxford University Press, 2009 Daab, John: Fine Art Authentication: Where are the Forensic Examiners? The Forensic Examiner, vol. 19, iss. 2, 2010. http:// biomedsearch.com/article/Fine-art-authentication-whereare/228171762.html Dutton, Denis: Authenticity in Art. In: Levinson, Jerrold (ed.): The Oxford Handbook of Aesthetics. Oxford University Press, New York, 2003. http://www.denisdutton.com/authenticity.htm Eastaugh, Nicholas - Walsh, Valentine - Chaplin, Tracey - Siddall, Ruth: The Pigment Compendium. A Dictionary of Historycal Pigments. Elsevier, 2005 Grann, David: The Mark of a Masterpiece. The Man who keeps finding famous fingerprints on uncelebrated works of art. The New Yorker, 12 July 2010. https://www.newyorker.com/magazine/2010/07/12/themark-of-a-masterpiece Ilnitzky, Via: In bid to fight art fraud, Sotheby’s acquires forensic lab. Associated Press, December 5, 2016 Kármán Gabriella: A szakértői bizonyítás jogi és szervezeti keretei mint a szakvélemény hiteltérdemlőségének biztosítékai. In: Vókó György (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok, 54. Országos Kriminológiai Intézet, Budapest, 2017,133-154. o. Kármán Gabriella: A kriminalisztika új fejlődési tendenciáinak érvényesülése a kézírás-azonosításban. Belügyi Szemle, 2006/5., 72-80. o. Kármán Gabriella - Kiss Anna - Kriston László: A kulturális javak védelmének jogi eszközei. Különös tekintettel a büntetőjogi kérdésekre. In: Irk Ferenc (szerk.): Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok, 38. Országos Kriminológiai Intézet, Budapest, 2001, 337-356. o. Kármán Gabriella - Kiss Anna: A hamis és meghamisított festmények azonosítása. In: Virág György (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok, 48. Országos Kriminológiai Intézet, Budapest, 2011, 196-212. o. Rogers, Raymond N. - Arnoldi, Anna: Scientific method applied to the shroud of turin. A review. University of California, Los Alamos National Laboratory, Los Alamos, 2002. https://www.shroud.com/ pdfsZrogers2.pdf Rogers, Raymond N.: Studies on the radiocarbon sample from the 98
