Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
2. fejezet. Papp László: A szabadalmi hatósági funkciók alakváltozásai és eljárásrendje, 1896-1949
EGY HIVATÁS 120 ÉVE SZERVEZETI REFORMOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Az önálló, kétszintű bírósági szervezet mindössze hét évig maradt változatlan: az 1927. évi XX. törvénycikk ugyanis a Szabadalmi Felsőbíróság megszüntetéséről rendelkezett. Fontos hangsúlyozni, hogy nem a másodfokú ítélkezés megszüntetéséről volt szó, hanem arról, hogy ezt a jogkört a törvény a Kúria szabadalmi tanácsának hatáskörébe utalta. A jogalkotó fiskális szempontok alapján döntött, ugyanis a törvény indokolásában azt olvashatjuk, hogy a megszüntetés oka az államháztartás egyensúlyának a fenntartása. A korabeli tudományos közvélemény ellenezte a döntést, és aggodalmait fejezte ki a felsőbíróság megszüntetése miatt, mivel a szabadalmi jogszolgáltatás minőségi romlásától tartottak. Ez nem meglepő, hiszen az elmúlt évtizedek eredményének tartották, hogy sikerült Magyarországon meghonosítani a német típusú különbírósági rendszert. Az Európa-szerte elismert szabadalmi jogszolgáltatás zálogát a kétszintű különbírósági rendszer zártságában látták. Szabadalmi intézményeink 40 éves fennállása alkalmából a Szabadalmi Bíróság Bornemisza Géza iparügyi miniszter elnökletével 1936júniusában díszülést tartott az Akadémián. Középen a miniszter, balján Schilling Zoltán elnök, jobbján Mayer Géza alelnök Lent: A Szabadalmi Bíróság bírái és tisztviselői Bornemisza Géza iparügyi miniszter, Schilling Zoltán elnök és Mayer Géza alelnök társaságában az Akadémián tartott díszülésen A következő oldalon balra fent: A Victoria Vegyészeti Művek Rt. román szabadalmi okirata Balra lent: Az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. kanadai szabadalmi okirata Jobbra fent: Az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. magyar szabadalmi okirata Jobbra lent: Az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. osztrák szabadalmi okirata 96
