Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
2. fejezet. Papp László: A szabadalmi hatósági funkciók alakváltozásai és eljárásrendje, 1896-1949
A SZABADALMI HATÓSÁGI FUNKCIÓK ALAKVÁLTOZÁSAI ÉS ELJÁRÁSRENDJE, 1896-1949 ez a kezdettől fogva érvényesülő követelményrendszer hogyan érvényesíthető a Szabadalmi Tanáccsal szemben. A szabadalmi különbíróság létrehozására vonatkozó indokok között szerepelt az a kérdés is, hogy a fent vázolt sajátos tanácsi formáció beleilleszthető-e a rendes bírósági szervezetbe, vagy sem. Magyarország erre a kérdésre, ha nem is határozottan, de nemmel válaszolt. 1920-ig komoly problémát okozott a hivatal és a Szabadalmi Tanács közötti átjárhatatlanság. Az 1920. évi módosított szabadalmi törvény törvény által újonnan létrehozott szabadalmi bíróságok egységes jogalkalmazása azonban csak akkor valósulhat meg, ha létrejön közöttük az átjárhatóság. A törvény megteremtette a lehetőséget arra, hogy a tapasztaltabb bírók elméleti és gyakorlati tudásukat a Szabadalmi Felsőbíróságban is kamatoztathassák, ezáltal elhárítva a német mintára épülő, kétszintű különbíróság hatékony működése előtt álló utolsó akadályt. Kosztolányi Dezső az Amerikai Magyar Népszava szerkesztőségével beszél Az első telefonbeszélgetés Amerika és Magyarország között, 1928. november 12-én. Bethlen István miniszterelnök Kellogg államtitkárral beszél Következő oldalpár, balra: Az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. dán szabadalmi okirata Jobbra: A Victoria Vegyészeti Művek Rt. norvég szabadalmi okirata 93
