Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
2. fejezet. Papp László: A szabadalmi hatósági funkciók alakváltozásai és eljárásrendje, 1896-1949
EGY HIVATÁS 120 ÉVE A szervezeti mintául szolgáló német szabályozás első ránézésre hasonló képet mutatott. Németországban három különböző típusú osztály létezett. A bejelentési osztály végezte a szabadalmi bejelentések elbírálását, a megsemmisítési osztály a megsemmisítésre és visszavonásra vonatkozó kereseteket bírálta el, a felfolyamodási osztály pedig az előbbi osztályok határozatai elleni fellebbezéseket bírálta el. A német szabályozásban a szervezeti különállás részben meg is valósult, ugyanis a bejelentési osztály műszaki tagjai nem vehettek részt a többi osztály munkájában, és fordítva. Ezzel ellentétben Magyarországon a két osztály szervezeti különállása csak korlátozottan volt értelmezhető, hiszen a hivatal elnöke évente kétszer az egyik vagy másik osztályba, illetve azok tanácsába osztotta be a tagokat. A bejelentési osztály kizárólag elsőfokú hatóságként járt el a szabadalmazással összefüggő „adminisztratív" ügyek kapcsán. A törvény a két osztály közötti hatásköri kérdést úgy rendezte, hogy a bejelentési osztály volt az általános hatáskörű, elsőfokú fórum, a bírói osztály pedig csak akkor járhatott el első fokon, ha ezt a törvény kifejezetten előírta. À SZABADALMI LAJSTROM A szabadalmi lajstrom a hivatal által vezetett közhiteles és nyilvános adatgyűjtemény, amelyről a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. törvénycikk 41.§-a így rendelkezik: „A szabadalom, engedélyezése után, a szabadalmi hivatalnál vezetett külön lajstromba azonnal beiktatandó. E lajstromba bevezetendő: annak neve, állása és lakhelye, a ki a szabadalmat nyerte, továbbá megbizottjának neve és lakhelye, a szabadalom czime, az elsőbbség, a szabadalom kelte, a díjak befizetésének megtörténte, a szabadalom megszűnésére, megvonására és megsemmisitésére vonatkozó adatok, végre a szabadalomnak a 14. § szerinti korlátozása és a szabadalom megvonása vagy megsemmisitése iránt inditott perek." A bejelentési osztály hatáskörébe tartozott a szabadalmi bejelentések vizsgálata, közzététele, visszautasítása, a szabadalom megadása vagy megtagadása, a szabadalmi lajstrom vezetése, a felszólalások intézése, a lejárt szabadalmak megszüntetésének kihirdetése, a szabadalmi díjak beszedése. Az osztály ezeket a feladatokat tanácsülésen vagy ülésen kívül látta el. A hivatal ügyviteli szabályzata szerint csak az „ügyek elintézésére kell" tanácsülést összehívni. A hivatal tényleges gyakorlata alapján tanácsülésre csak a bejelentés visszautasítása, közzététel elrendelése, bejelentés visszavontnak való kimondása, szabadalom megadása, díjfizetés elengedése és hitelezése esetén volt szükség. Részlet az Osztrák-Magyar Monarchia 1860. évi szabadalmi lajstromából: Alfred Nobel szabadalmának bejegyzése 88
