Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
2. fejezet. Papp László: A szabadalmi hatósági funkciók alakváltozásai és eljárásrendje, 1896-1949
EGY HIVATÁS 120 ÉVE E kérdés már csak azért sem mellékes, mert a XIX. század második felétől kezdve az Európában széles körben terjedő új felfogás alapján a közigazgatási és igazságszolgáltatási tevékenységet el kellett választani egymástól. A hatalommegosztás elvéből következően - amely egy modern államban a jogállamiság alapfeltétele - a három hatalmi ágat, vagyis a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmat funkcionálisan szét kellett választani. Magyarországon a harmadik hatalmi ág - a bírói hatalom - a tárgyalt korszakban a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikkel nyert önálló törvényi szintű szabályozást. Ebben a megközelítésben tehát különösen fontos kérdés volt, hogy a megalakítás előtt álló szabadalmi hivatalt a közigazgatás vagy az igazságszolgáltatás rendszerébe helyezzék-e el. Ahhoz, hogy a kérdésről átfogóbb képet kapjunk, érdemes kitérni más államok megoldásaira is. Fent: Leszih Miksáné, az első magyar szabadalomtulajdonos-nő tíz nappal a hivatal megalakulása után jelentette be szabadalmát. A lajstromszámozás a korábbi, Bécsben megadott szabadalmi oltalmak sorszámozását folytatja Balra: Diesel Németországban bejegyzett szabadalma 80