Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
2. fejezet. Papp László: A szabadalmi hatósági funkciók alakváltozásai és eljárásrendje, 1896-1949
EGY HIVATÁS 120 ÉVE A védjegyek oltalmáról szóló 1890. évi II. törvénycikk, vagyis az első védjegytörvényünk értelmében „védjegyek alatt [...] oly jelvények (jegyek, vignetták s effélék) értendők", amelyek a kereskedelmi forgalomba szánt készítményeknek és áruknak más készítményektől és áruktól való megkülönböztetésére szolgálnak. A törvény előírta, hogy a kizárólagos használatra szánt védjegyeket a kereskedelmi és iparkamaráknál be kell lajstromoztatni. Magyarországon a XX. század első felében bejegyzett, ma is oltalom alatt álló védjegyek WC- HARDTMVTM Trade Mark Since 1896 STEINWAY £ SONS GOOD-YEAR Az akkor ismert harmadik iparjogvédelmi oltalmi forma, a mustra- és mintaoltalom,1 az iparcikkek külső alakjára vagy magában az alakban megnyilvánuló figurális kialakításra vonatkozott. Önálló magyar törvény a mustrák és minták (ez utóbbiakat később modelleknek nevezték) védelmére egészen 1978-ig nem volt, ezért az 1858. december 7-én kelt császári pátens („Törvény az iparüzleti termelvényekre szolgáló mustrák és minták védelme tárgyában") előírásait kellett alkalmazni. A védjegyekhez hasonlóan a mustrák és modellek lajstromozása is a kereskedelmi és iparkamaráknál zajlott. A XIX. század vége óta eltelt évtizedekben a fentiek mellett még számos oltalmi formával gazdagodott az iparjogvédelem rendszere. A ma elérhető oltalmi formák az alábbiakban foglalhatók röviden össze. Góra Orsolya és Somogyi Emese h aszn álatimintaoltalom alatt álló, cserélhető külsejű táskarendszere, 2012 70
