Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé
ÚTON A MODERN MAGYARORSZÁG FELÉ Az információáramlás gyorsaságát segítette elő egy újabb Puskás-találmány: 1893-ban helyezték üzembe Budapesten a hírekkel, zenei műsorokkal jelentkező „telefonújságot". A telefonhírmondó inkább csak kuriózumnak számított, viszont a rádió az ismeretközlés új, az emberekhez minden korábbinál - a nyomtatott könyvnél, a napilapoknál - gyorsabban és könnyebben eljutó eszköze volt. Az első rádióstúdiót 1925 decemberében nyitották meg a Telefonhírmondó budapesti épületében. A rádióhallgatás elterjedése új iparágat teremtett: az Egyesült Izzóban hatalmas tömegben gyártottak és a világ félszáz országába szállítottak rádió-, azaz elektroncsöveket. A Winter Ernő vezetésével megvalósított fejlesztések eredményeként a Tungsram-termékek jobb teljesítményűek voltak a versenytársaiknál. A Wolfram Lámpagyár (Orion) kivételesen nagy választékban állított elő és exportált rádiókészülékeket. Orion márkanevű rádióik aratták a legnagyobb sikert. A II. világháború után a vállalatok államosítása, a külföldi tőkeérdekeltségű híradástechnikai vállalatok vezetői ellen indított koncepciós perek lefékezték a fejlődést. Az alapveösszes állomásain. Megrendelhető Ráhúcziút22.sz.a. fi btors DijnwrtriMs tor tvnt 3ß non. tőén katonai és belügyi híradástechnikai eszközöket gyártó budapesti Mechanikai Laboratóriumban a polgári rádiózás céljaira is alkalmas diktafont, szórakoztató- és stúdiómagnetofont fejlesztettek ki. Az 1956-ban az USA-ba emigrált Csicsátka Antal dolgozta ki a segédvivős kétcsatornás sztereó rádió elvét. Ezzel a módszerrel a monó vételre alkalmas rádiókészülékek információvesztés nélkül foghatták a sztereó adás jeleit. A sztereó műsorszórás részben még ma is a General Electric munkatársává lett magyar mérnök találmányaira alapozódik. Az első hazai sorozatban gyártott URH-rádiót Horváth Lajos főkonstruktőr irányításával katonai célokra fejlesztették ki. Az R-10-es adó-vevő berendezés világszínvonalú megoldása a spirális tekerccsel, indukciós módon történő hangolás volt. A Telefonhírmondó reklámja 1893-ból Az előző oldalon: Orion 7037 rádió 1932-ből À „TÁVOLBALÁTÓ ” ATYJA, MIHÁLY DÉNES Műegyetemi hallgató korában már két szabadalmat jelentett be a távolbalátás területén. Mihály Dénes (1894-1953) 1919-ben dolgozta ki a Telehort, a szeléncellával és húros oszcillográffal működő szerkezetet, amely állóképek közvetítésére volt alkalmas, akár több kilométeres távolságra. 1922-ben született meg új találmánya, a Projectophon, amellyel nemzetközi szinten is elismerést nyert a hangosfilm területén. 1929-ben a világon először az ő szabadalma alapján sikerült mozgó televíziós közvetítést adni a Berlin- Witzleben rádióállomáson. 1933-ban E. H. Traub fizikussal együttműködve már egy korszerűbb televíziós készüléket mutatott be, amelyet később még tovább tökéletesített. Nevéhez sok más elektronikai jellegű találmány sikere is fűződik, többek között 1936 őszén az első zárt láncú televíziós közvetítés a Gellért Szállóban, ahol mintegy 30 méteres távolságra közvetítettek televíziós képet. Csak Magyarországon több mint 20 szabadalmát jegyezték be, külföldön ennél lényegesen többet. (T. Zs.) 59
