Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé
ÚTON A MODERN MAGYARORSZÁG FELÉ A FÉNYMÁSOLÁS FELTALÁLÓJA, SELÉNYI PÁL A fényképezőgépek megvilágításmérőjében alkalmazott fényelemekkel az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának munkatársa, Selényi Pál (1884-1954) foglalkozott, aki képrögzítési kísérletei során jutott el a fénymásolás problémájának megoldásához. Selényi - a fénytan jeles kutatója, a szelenografálási eljárás feltalálója - a gyakorlatban is bizonyította, hogy fényérzékeny anyagon láthatatlan töltéskép hozható létre, amely beporzással (festékkel) megjeleníthető. Ezzel lényegében megteremtette a xerográfiát, de az Egyesült Izzó nem ismerte föl a találmány jelentőségét. Végül az USA-ban építették meg a világszerte elterjedt fénymásoló berendezést, a xeroxgépet. Selényi Pál nevéhez 1940 és 1948 között hét megadott szabadalom fűződik. (E. J.) A közvetlen pozitív fényképezés a budapesti Műegyetemen tanult, munkásságát egy belgiumi fotóanyaggyárban kibontakoztató Rótt Andor találmánya. A lefényképezett dologról az újfajta fotópapíron a diffúziós másolási eljárás következtében közvetlenül pozitív kép születik. Erre a módszerre épül az amerikai E. H. Land által szabadalmaztatott úgynevezett polaroid eljárás, amellyel kész papírkép készíthető. Gáspár Béla vegyész Németországban, majd az USA-ban lett a színes fényképezés megújítója. A róla elnevezett Gasparcolor eljárással nem fakuló többrétegű film készíthető. Az úgynevezett holografikus módszer, azaz a leképezési hiba nélküli teljes térbeli kép feltalálása Gábor Dénes nevéhez fűződik. A holográfia alapelvét már 1947-ben kidolgozta, de a visszavert hullámok összes információját leképező, bármikor rekonstruálható teljes és térbeli kép, vagyis a hologram csak az 1960-as években, a lézernek mint fényforrásnak a felhasználásával lett megvalósítható. À HOLOGRAM FELTALÁLÓJA, GÁBOR DÉNES Tízéves korában jelentette be első találmányát: az Aeroplán körhintát, amelyre meg is kapta a szabadalmi oltalmat. Gábor Dénes (1900-1979) egy ideig az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában kísérletezett, majd Angliába kivándorolva a British Thomson Houston cégnél helyezkedett el. Az elektronmikroszkóp leképezési hibáinak javításán dolgozva jutott el a holografikus eljárásig. Angol állampolgárként 60-nál több szabadalom fűződik a nevéhez. A lencse nélküli háromdimenziós fényképezés, vagyis a holográfia feltalálásáért Gábor Dénest 1971-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták. Hazánkban a legrangosabb műszaki innovációs alkotói díjat róla nevezték el. (E. J.) Hologram létrehozása A Gömböc hologramja 57
