Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé
EGY HIVATÁS 120 ÉVE A Gamma-Juhász légvédelmi lőelemképző A GAMMA-JUHÁSZ LÉGVÉDELMI LŐELEMKÉPZŐ Az automatikus légvédelmi lőelemképző rendszer villamos jelekké alakította a cél távolságának, pályairányításának és sebességének adatait, amelyeket kábelen keresztül a légvédelmi lövegekhez vezettek. A Juhász István (1894-1981) által megalkotott lőelemképzőket a célpont több kilométeres magasságáig, távolságáig alkalmazhatták. A rendszert lőelemképző és lőelem-közvetítő berendezés, kábel- és műszerkocsi, illetve áramfejlesztő alkotta. Az 1950-es években újfajta, teljesen elektronikus légvédelmi tüzérségi lőelemképzőt fejlesztettek ki a Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Vállalatnál, és ezt gyártották a Gamma-gyárban: az E-2 lőelemképzőt több országba exportálták. (E. J.) A Weiss Manfréd Művek a Nagy-Britanniában élő Straussler Miklós gépészmérnök által tervezett, Csepelen továbbfejlesztett összkerékhajtású és -kormányzású páncélgépkocsi-alvázakat gyártott és szállított a szigetországba 1933 és 1938 között. A katonaiterepjáró-alvázat a Haditechnikai Intézet és a KorbulyJános irányította csepeli szakembergárda saját fejlesztésű fölépítménnyel látta el. így született meg 1938-ban a Csaba páncélgépkocsi. A felderítő és rádiós parancsnoki változatban gyártott jármű jó lövésbiztonságát a ferde síkú páncéllemezeinek köszönhette. Az angol, amerikai, japán, szovjet és német radarkísérletekkel egy időben - és azoktól függetlenül - Magyarországon is zajlottak haditechnikai kutatások. A Haditechnikai Intézetben szigorúan titkos elektronikai szakosztályt állítottak föl. Katonai részről Jáky József ezredes vezette azt a programot, amelybe bevonták a Műegyetem és az Egyesült Izzó kutatóit, valamint kivitelezőként a Standard Villamossági Gyárat. Az Egyesült Izzó kutatófizikusa, Bay Zoltán által irányított mikrohullámú technikai kutatás célja a rádiós telekommunikáció fejlesztése és a katonai felhasználású radarberendezésekhez szükséges adó- és vevőcsövek, kapcsolási rajzok kidolgozása volt. A kutatócsoport eredményes fejlesztőmunkáját a telepíthető Sas távolfelderítő, illetve a Bagoly éjszakai vadászirányító, a Borbála légvédelmi tüzérségi és a Turul repülőgép-fedélzeti lokátor megalkotása bizonyítja. A Magyar Optikai Művekben az eredetileg katonai célokra kifejlesztett girotájoló műszercsalád egyes tagjait az USA-ban is fölhasználták a katonai létesítmények tájolásának ellenőrzésére, továbbá igénybevételükkel tűzték ki a Sziklás-hegységben az USA-Kanada vasúti alagút, valamint Svájcban és Franciaországban a CERN részecske gyorsító több tíz kilométeres nyomvonalait. 2015-ben mutatta be a Gamma Műszaki Zrt. és a Magyar Védelmiipari Szövetség az általuk fejlesztett többfunkciós - katonai, katasztrófavédelmi, határőrizeti, terrorelhárítási és rendőri tevékenységekre is alkalmas - járműveket. A könnyűpáncélvédettségű és kiváló terepjáró képességű harcjárművek ballisztikai védelemmel is elláthatóak. 52
