Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé
ÚTON A MODERN MAGYARORSZÁG FELÉ Eötvös Loránd számos - később róla elnevezett - fizikai jelenséget írt le; megalkotta a felületi feszültség törvényét leíró, ma is nevét viselő képletet. A köznapi ember számára legismertebb alkotása a nehézségi erő térbeli változásának mérésére szolgáló műszer, a torziós inga. Az inga kimutatja a földfelszín alatti kőzetek sűrűségének a változását, így abból következtetni lehet az olaj- és érctelepek elhelyezkedésére. Ezt a lehetőséget aknázta ki Böckh Hugó geológus professzor, aki az Eötvös-ingát geológiaibányászati kutatásokra - többek között a nyitra vármegyei Egbell közelében kőolajkutatásra - alkalmazta 1915-ben. A világon elsőként Magyarországon használtak geofizikai gravitációs vizsgálati módszert a szénhidrogéntelepek felkutatására. A torziós ingát Süss Nándor műszerész-konstruktőr cége gyártotta. „EGYSZERŰ, MINT HÁMLET FUVOLÁJA” - ÁZ EÖTVÖS-INGA Eötvös Loránd (1848-1919) tisztségeit felsorolni is hosszú: a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, vallás- és közoktatási miniszter, akadémikus, egyetemi professzor, a Mathematikai és Fizikai Társulat alapító elnöke volt, akinek a nevét - többek között - az általa felismert fizikai törvényszerűség (Eötvös-féle törvény) és a föld belsejében elhelyezkedő ásványi anyagok felkutatására kifejlesztett Eötvös-inga őrzi. A világhírűvé vált torziós ingát Eötvös a gravitációs tér térbeli változásainak mérésére fejlesztette ki. A mérések során kétféle torziós ingát használt. Az elsőben a torziós szálon függő vízszintes rúd mindkét végére platinasúlyt erősített, így a rúd végein elhelyezkedő tömegek egyenlő magasságban helyezkedtek el (ez a görbületi variométer). A másikban a vízszintes rúd egyik végére ugyancsak platinasúly került, a másik végén pedig egy vékony szálra erősített platinahenger lógott alá, így a rúd végein lévő tömegek különböző magasságban voltak. Ez utóbbi a horizontális variométer, a tulajdonképpeni Eötvös-inga, amelyből az első példány 1891-ben készült el. Eötvös így írt a műszerről: „Egyszerű egyenes vessző az az eszköz, melyet én használtam, végein különösen megterhelve és fémtokba zárva, hogy ne zavarja se a levegő háborgása, se a hideg és meleg váltakozása. E vesszőre minden tömeg a közelben és a távolban kifejti irányító hatását, de a drót, melyre fel van függesztve, e hatásnak ellenáll és ellenállva megcsavarodik, e csavarodásával a reá ható erőknek biztos mértéket adván. [...] Egyszerű, mint Hamlet fuvolája, csak játszani kell tudni rajta, és miként abból a zenész gyönyörködtető változásokat tud kicsalni, úgy ebből a fizikus, a maga nem kisebb gyönyörűségére, kiolvashatja a nehézségnek legfinomabb változásait. Ily módon a földkéreg oly mélységeibe pillanthatunk be, ahová szemünk nem hatolhat és fúróink el nem érnek." Eötvös Loránd halálhírét Albert Einstein e szavakkal jelentette be a Marie Curie-ve\ elnökölt In terna tional Committee on Intellectual Cooperation ülésén: „A fizika egyik fejedelme halt meg!" (T. Zs.) 45 Eötvös Loránd
