Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé
ÚTON A MODERN MAGYARORSZÁG FELÉ És hol tartott az ország malomipara a XX. század beköszöntével? Budapest lett az első számú, majd az egyesült államokbeli Minneapolist követő második legnagyobb malomipari központ a világon. Olyan találmányoknak köszönhetően, mint a Mechwart-féle acél hengerszék és a Haggenmacher-féle síkszita, a hazai malomipar technikai fejlettsége megelőzte a világot. A Ganz-gyár nemcsak hengerszékeket értékesített világszerte, hanem teljesen felszerelt malmokat is. A világvárosi méreteket öltő Budapesten pedig már hat híd (köztük két vasúti híd) ívelte át a folyót. Több mint 22 000 kilométernyi sínpár - a Monarchia pályahosszának a fele - hálózta be az országot. Mindez azt bizonyítja, hogy alig két-három emberöltő alatt magas színvonalú tudományos és műszaki kultúra teremtődött Magyarországon. Néhány területen - például a malom- és a villamosiparban - a legkorszerűbb technikát alkalmazva az ország a világ élvonalába került, és kimagasló teljesítményt tudott felmutatni a vasúti berendezések fejlesztése és gyártása, valamint a gyógyszervegyészet terén. Elméleti tudományok, mérnöki szemlélet Az elméleti és az alkalmazott tudományok területén - a lélekszámához viszonyítva - Magyarország kivételesen nagy mértékben járult hozzá az orvos-, a természet-, a műszaki és a földtudományok fejlődéséhez. Számos magyar szellemi alkotás, találmány gazdagítja az emberiség mindennapjait. Az egyetemes orvostudomány egyik legjelentősebb alakja a magyar Semmelweis Ignác. Az orvostanár megfejtette és leírta a gyermekágyi láz kórtanát. A szülőanyák megfertőződését klórvizes kézmosással szüntette meg. A nemzetközi tudományosság csak a baktériumok fölfedezése után ismerte el Semmelweis tanításának maradéktalan érvényességét. A Kaposvárott született, de Bécsben élő Kaposi Móric írta le először a kötőszövet egyik rosszindulatú daganatát, amelyet később róla neveztek el Kaposi-szarkómának. Hőgyes Endre a francia Pasteur veszettség elleni fölfedezésem melweis Ignác szobrát 2004-ben avatták föl az orvosegyetem klinikai tömbjének udvarán Korányi Frigyes mellszobra 2005 óta látható az orvosegyetem klinikai tömbjének udvarán sét fejlesztette tovább, és javította az oltóanyagot. Nevéhez fűződik a veszettség elleni védőoltás magyarországi bevezetése és a vese sajátos vérkeringésének fölismerése is. Korányi Frigyes nemzetközi hírnevű belgyógyászként különös figyelemmel fordult a közegészségügy felé. Kiemelkedő munkát végzett korának pusztító népbetegsége, a „morbus hungaricus”-nak is nevezett tüdőbaj gyógyításában. Korányit mint a belgyógyászatot klinikai szakmává fejlesztő professzort tartja számon a világ orvostudománya. 41
