Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
6. fejezet. Tószegi Zsuzsanna: A hivatal élén - az elnökök pályaképei
EGY HIVATÁS 120 ÉVE SZARKA ERNŐ DR. (1993-1997) Szarka Ernő munka közben Értelmiségi családban született Jászapátiban 1935. május 12-én. 1953-ban érettségizett a budapesti Apáczai Csere János Gimnáziumban. A Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán élelmiszer- és mezőgazdasági szakon szerzett vegyészmérnöki diplomát 1959-ben. Szakmai tudását bővítendő, később élelmiszeripari technológiai szakmérnöki képzésre járt a BME-n, ahol 1966-ban kapta meg újabb oklevelét. Egyetemi doktori címét is a Műegyetemen szerezte 1972-ben. A University of Wisconsin ösztöndíjas vendégkutatójaként az 1978/79-es tanévet az Egyesült Államokban töltötte, ahol az oxigéndúsításos fermentációval foglalkozott. 1990-ben megszerezte a szabadalmi ügyvivői képesítést. Szakmai pályafutását üzemi mérnökként a Duna Konzervgyárban kezdte 1959- ben. 1960-tól viszont már az Országos Húsipari Kutató Intézetben dolgozott, ahol technológiai kutatásokat végzett. 1966-tól a Gyógyszerkutató Intézet munkatársa lett, itt az ipari mikrobiológia területén folytatott technológiai és alkalmazott kutatásokat. 1981-ben lépett be az Országos Találmányi Hivatalba, ahol a biotechnológia, ezen belül főleg a rekombináns DNS-technika területét bízták rá. ...és a WIPO közgyűlésén 1988-ban az újonnan létrehozott Biotechnológiai és Mezőgazdasági Osztály vezetésével bízták meg: 1990. május 1-jétől kapott osztályvezetői kinevezést. 1993. január 1-jén nevezték ki az Országos Találmányi Hivatal elnökévé. Biotechnológiai szakértőként aktívan tevékenykedett a növényfajták oltalmára létesült nemzetközi egyezmény (UPOV) genfi központjában. Aktívan részt vett az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezetének munkájában, ahol elnöki mandátuma alatt a magyar delegációt vezette. Elnöki megbízatása 1997. augusztus 31-én telt le, 1998 januárjában vonult nyugállományba - azóta szabadalmi ügyvivőként és szakfordítóként működik. Életében jelentős szerepet játszott a sport és a sportdiplomácia: válogatott tájfutó, a Nemzetközi Tájfutó Szövetség technikai bizottságának tagja, a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség alelnöke volt. Sportvezetői tevékenységéért és egész életművéért 1997-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. Értékes mérnöki tevékenységét a Műegyetem szenátusa aranydiploma adományozásával ismerte el 2009-ben. 252